Ám szinte olyan egyformák, hogy én például csak a hangjuk alapján ismerem fel őket. Ebből kifolyólag arra voltam kíváncsi, hogy a hihetetlen hasonlatosságukból kifolyólag, mások megtévesztésére, milyen trükköket vetettek be az idők során – persze a jól nevetség keretei közt.
Először a Marosvölgyi ikreket, azaz Kocziha Mihályné Katit (ő van a nyitóképünk balszélén vagy a jobbon?) és Janovszki Jánosné Évát faggattam – akik elmondásuk szerint színházőrültek.
behir.hu: Gondolom, azért megesett, hogy egyszer-kétszer becsaptatok egy-egy halandót a hasonlóságotokkal?
Kati: Nem csaptunk be, de majdnem…
behir.hu: Fiút, fogadjunk!
Kati: Hát hogyne!
Éva: Persze!
Kati: Volt egy fiú, aki eleve nem tudta, hogy melyikünkkel akar megismerkedni.
behir.hu: Zokon vettétek?
Kati: Én nem.
Éva: Nem!
behir.hu: Mert van olyan egypetéjű ikerpár-ismerősöm, akiket, ha összekevertek, akkor nagyon megsértődtek.
Éva: Nem sértődtünk meg.
Kati: Soha nem sértődtünk meg. Szóval azzal a fiúval elmentünk egy randevúra.
behir.hu: Hárman?
Kati: Naná! És az olyan zavarban volt mindig, hogy sosem tudta, hogy kihez beszél.
Éva: Majd odaállt mellém, és ekkor rászóltam, hogy „hello, nem nekem udvarolsz, hanem neki!”
Kati: És ez érdekes módon, egy jó 25 év múlva is így történt, amikor újra találkoztunk; szegény akkor is marhára zavarban volt, és azt mondta, hogy „most sem tudom, hogy melyikőtök az Éva, és melyikőtök a Kati?”
behir.hu: Amúgy meddig tartott a románc?
Kati: Nem sokáig, mert azt hitte, hogy be fogjuk csapni.
behir.hu: Hány évesek voltatok akkor?
Kati: 17.
A második napsugár-ikerpár: Takács Sanyi és Tibi – ők pedig évek óta a Kemény Gitárklub, szenior szakosztály oszloposai. Sanyi penget, Tibi (csörgőt) ráz.
behir.hu: Mikor fordult elő igazán élesben, amikor a hasonlatosságotokból, mondhatni előnyt kovácsoltatok?
Sanyi: Az érettséginél például Tibi arra kért, hogy ha történelemből a szocializmust kapom, akkor passzoljam már oda neki a tételt, mert abból biztos, hogy tud majd valamit rizsázni. És láss csodát: tényleg kihúztam, és akkor gyorsan helyet cseréltünk.
Tibi: Akkor a bizottság vakarózott egy kicsit, tuti, érezték, hogy valami sunyiság van a dologban, de inkább nem akartak rájönni.
Sanyi: A seregben ennél klasszabb dolog történt… Egyébként én ott lettem bendzsós, és hamarosan egy nagyon jó kis csapat tagja lehettem, akikkel jártuk a katona-bálokat. A lényeg az, hogy egy kicsit csibészkedtünk, és két napot csúsztunk az eltávozásról, ami miatt elvették a kimaradási papíromat. Másnap a Tibi papírját szorongattam, hogy ne legyen baj, miközben a századparancsnok ott állt csípőre tett kézzel az ajtóban, és azt kérdezte: „Maga nem a…?” Mire én: „Jelentem, nem a…!” Erre ő: „Tudja mit, ha át akarnak vágni, úgyis megteszik!”.
Talán épp azt éneklik, hogy "Országút, vigyél haza, hol az otthonom..."
-400x225.jpg)
