A közelmúltban 36 órás gyakorlatot szervezett a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság több helyszínen az önkéntes mentőszervezeteknek. A leglényegesebb az volt, hogy az öt éve megszerzett nemzeti minősítését a Körös Mentőcsoport megújítsa, ami meg is történt. A 7. Tv Aktuális című műsorában Haskó György tűzoltó alezredessel Horváth Szabolcs műsorvezető beszélgetett erről.
– Hogyan zajlott a gyakorlat? Ha jól tudom, egy riasztás volt, és teljesen úgy működött minden, mintha egy rendes katasztrófahelyzetet kellene kezelni.
– Igen, valójában ezt szimuláljuk a minősítő gyakorlaton. Az is cél, hogy ilyen körülmények között gyakoroljunk, ezért választottuk helyszínül Mezőhegyes volt cukorgyárának romos területét. Ebben a helyzetben azt vállaltuk föl, hogy három minősítésnek fogunk eleget tenni a 36 órás terepgyakorlaton keresztül. Tulajdonképpen egy városi kutatás, mentés, egy árvízi védekezés, és egy vízkár-elhárítási feladatrendszert teljesítettünk, ami a nemzeti minősítési irányelvekben rögzítve van. Tehát semmi más dolgunk nem volt, minthogy a csapatot még a gyakorlat előtti napon leriasszuk, mint ahogy ez egyébként is történik egy felkészülési fázisban. Valójában a mi ügyeletünkön keresztül kap a csoport tagszervezeteinek vezetősége riasztást. Ők továbbriasztással a csoport teljes állományára kiterjesztik ezt a riasztási közleményt. Itt másnap reggelre kellett beérkeznünk, de valójában háromórás készenléttel a csoport bármikor alkalmazható. Megfeleltünk a szabályoknak, ez nyilván nem a véletlennek köszönhető. Ez egy újraminősítő gyakorlat, mi már ezt 2012-ben, Gyomaendrődön, egy másik mentőcsoporttal együtt teljesítettük. Ezt kellett most megismételnünk, újraminősítenünk, újra bemutatnunk a képzettségeinket, a felkészültségünket, a technikai eszközeink használhatóságát, alkalmazhatóságát. Ez egy összetartó csoport, amely rendkívüli kitartó munkával tudja teljesíteni a feladatait, és képes más mentőszervezetekkel együttműködni. Hiszen ez nemcsak rólunk szólt, hanem a járás mentőszervezeteinek is, hisz másnap csatlakozott hozzánk a járási mentőszervezetek összessége.
– A Körös Mentőcsoport önkéntesekből áll. A Békés megyei katasztrófavédelem égisze alatt jött létre még évekkel ezelőtt. De ha önkéntesekről beszélünk, akkor itt nemcsak katasztrófavédelmi szakemberekről, nemcsak tűzoltókról van szó, nemcsak búvárokról, hanem olyanokról is, akik segíteni szeretnének és odajönnek.
– Az önkéntesség égisze alatt csatlakoznak hozzánk ezek az állampolgárok, akik valóban önkéntesek. 2012-ben már volt egy kialakult csapat. 2010-ben kezdtük el szervezni, és két év múlva Gyomaendrődön bemutattunk egy rendszerbeállító gyakorlatot. Már akkor megmutatkozott, hogy a Békés megyei állampolgárok, civil szervezetek rendelkeznek olyan erőtartalékokkal, hogy tudják támogatni a Békés megyei tűzoltók munkáját. Itt egész egyszerűen speciális végzettségekről és tevékenységekről van szó. Olyan feladatokat tudunk elvégezni, amelyeket már az elsődleges beavatkozó hivatásos katasztrófavédelmi szervek, tűzoltóságok nem tudnak, vagy az eset kiterjedtsége miatt nem elegendőek minden kárhelyszínen a beavatkozási feladataik teljes külön ellátására. Idetartoznak egyébként a búvármunkák is. A mentőbúvár tevékenységeihez hozzátartozik a vízfelszíni, víz alatti kutatás is. De ipari alpinistákat is magunk között tudunk, tehát mélyből, magasból tudunk mentési feladatokat ellátni. Legújabban a légi felderítő képességünk. Régebben volt egy PZL Gawron típusú gép, amely ellátta ezt a feladatot, egyébként ezért tisztelet a korábbi tagoknak. Ma már ezt drónnal végezzük el, hőkamerás drónnal rendelkezünk, amellett, hogy más légi felderítő eszközeink is vannak. Nagyon fontos az is, hogy el tudunk látni komoly egészségügyi tevékenységet, mentési szinten, önkéntes alapon. Ez nagyon komoly technikai háttérbázist követel, és itt nemcsak elsősegély-nyújtási feladatokról beszélünk, hanem ennél komolyabbakról is. El tudunk még látni akár vezetési, logisztikai, és statikai mérnöki tanácsadási feladatokat. A műszaki mentési feladatainkat olyan szinten tudjuk ellátni, hogy például vasbetonszerkezeteket tudunk romos környezetben átvágni. Technikai keresőkutyás kutatási feladatokat tudunk ellátni akár zárt kárterületeken, illetve romok alatt.
– Milyen feladatok voltak a gyakorlaton? Adott idő alatt kellett mindent egymás után elvégezni?
– Van egy nemzeti irányelv, amely pontokba szedve végighalad egy mentési metodikán a riasztástól a gyülekezési, a találkozási pontig, a feladat eligazításáig. A feladat vételétől, a helyi hatóságok kezelésétől kezdve a konkrét mentési munkálatokon minden egyes szabályt leírnak. Leírtunk, hiszen ez egy 2012-ben az országos főigazgatóság által, de közösen megalkotott szabályrendszer, kilenc mentési területre vonatkozóan. Több száz pontot kell teljesítenünk. Tehát sokat gondolkodni nem kell, ennek kell megfelelni, erre kell ráépíteni a helyszínt, és ez a nehéz egyébként. Találni egy olyan helyszínt, amit tudunk használni, ami alkalmas erre, és ahol nem akadályozunk senkit a tevékenységében. Ez a mezőhegyesi helyszín tökéletes volt. Voltunk már itt, visszatértünk, mert jó gyakorlatokat lehet ott szervezni. A volt cukorgyár jelenleg használaton kívül van. Nekünk tökéletesen megfelel a gyakorlatra. A tulajdonosa ehhez mindig hozzájáruló nyilatkozatát adta.
– Ott valamilyen katasztrófahelyzet történik szimulációs szinten sérültekkel, kutatás-mentési feladatokkal? Ki kell bontani falakat, meg kell őket találni?
– Nem egy ad hoc gyakorlatról van szó. Bár nemzeti minősítés, és a ami minősítőknek jogukban áll a gyakorlatot egy kicsit átszervezni. Ez most nem volt így. Nem ez volt a cél. A forgatókönyv is úgy volt megalkotva, hogy széles körben tudjunk teljesíteni: tudjunk akár légben, akár vízfelszínen, víz alatt, vagy akár romok alatt. Aztán kutatni tudjunk különböző műszerekkel, illetve kutyákkal, majd mentési tevékenységet tudjunk bemutatni. Műszaki mentésekről van szó. Itt egész egyszerűen meg vannak adva azok a peremfeltételek, amelyeket teljesíteni kell. 15 centiméter vastagságú vasbeton födémet át kell tudni vágni. 30 centiméter vasbeton oszlopot át kell tudnunk vágni. Faláttörést kell tudnunk téglafalon teljesíteni pillanatok alatt, ehhez a legnehezebb kézzel működtethető szerszámzataink vannak, a legkomolyabb felszerelések a mai pályázati rendszereknek köszönhetően. A kutyáink minősített, tehát vizsgával rendelkező kutyák. Természetesen az összes felszerelésünk be van vizsgálva. Mondhatnánk azt is, hogy a dokumentációs rendszert, ami ezt a felkészültséget bizonyítja, azt is két napig lehet ellenőrizni, és utána kezdődik csak a gyakorlat. De én nem ezt tartom a legfontosabbnak, hanem azt – és ez szenzációsan jó szerintem –, hogy maga az önkéntességi hajlam ebben a csoportban komoly összetartó közösséget tud produkálni egy mentési feladatnál.
– Itt ötven főről beszélünk.
– Igen, ez példaértékű, és így volt ez 2012-ben is. Ez a mentőcsoport alakult meg az országban először területi mentőcsoportként, és példaként szolgált a másik 19 megye előtt. Ha visszaemlékszem, még most is megborsózik a hátam, ha a 2010-ben történt első bevetésünkre gondolok, ami a borsodi árvíznél volt. Reggel hat órakor szóltak nekünk, hogy irány Borsod megye, mert szükségük van a csapatra. Bár az egy munkanap volt, három órán belül készen állt mindenki, aki Békés megyében volt akkor ebből a csoportból. Szerintem amellett, hogy van egy alapszaktudás, ha valaki ebbe a csoportba bekerül, képzi magát, hogy professzionális szinten tudja a munkáját teljesíteni. Ismerni kell az együttműködést a hivatásos szervekkel, más mentőszervezetekkel, és összetartónak kell lennie a csapatnak, hiszen csak így tudunk eredményes és kitartó munkát végezni.
– Mit jelent a mostani gyakorlat? Hogy ismételten öt évre megvan a nemzeti minősítés?
– Ez azt jelenti, hogy dokumentáltan bekerültünk az együttműködési megállapodás szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szervek adatbázisába, és önállóan tudunk tevékenykedni kárhelyen, vagy más hivatásos szervek alárendeltségében is. Ez egy óriási felelősség! Az, hogy valaki ma egy kárterületen önállóan mozogjon és teljesítsen feladatokat, amellett hogy egy szép és felelősségteljes feladat, óriási szaktudást feltételez. Erről adtunk tanúbizonyságot.
– Itt azért önkéntesekről van szó. Hogy ez hogy működik? Mekkora felkészülés kell, hisz folyamatosan jönnek újdonságok, folyamatosan más dolgoknak kell megfelelni?
– Ez a mostani lépcső egy köztes állomás, ötévente kell ezt megújítanunk. Nyilvánvalóan van egyéni felkészülés, tagszervezeti egyéni felkészülés, és a katasztrófavédelem által minimum éves szinten szervezett összekovácsoló, ismétlő gyakorlat, amelynek eredményeképpen eljutunk erre a szintre számos részgyakorlással. Négy-öt részgyakorlat van megyei szinten, de akár másik megyékbe ellátogatva is dolgozunk más mentőcsapatokkal közösen. Csak így tudunk eljutni erre a szintre. A feladatokat csak szinten tartó gyakorlatokkal, éves kiképzési terv alapján tudjuk teljesíteni. Ez egy jól megalkotott rendszer, amelynek ha az összes elemét be tudjuk tartani, akkor is nagyon nehéz teljesíteni ezt a fajta vizsgakövetelmény rendszert. Ha csak a kutatás-mentést nézzük, akkor 138 pontnak kell megfelelnünk, és hogyha ez nem teljesül, akkor nincs meg az egész vizsgamentés. És akkor még nem beszéltem az árvízi mentésről. Képesnek kell lennünk arra, hogy minimum három hajóval az elöntött területeken 15 személyt le tudjon menteni a csoport. Ebben még egyébként a technikai színvonalat tekintve fejlődnünk kell, ez egészen bizonyos. Kikerültek a mentőcsoportból olyan technikai eszközök, amelyek nagyon fontosak voltak a számunkra, alumínium testű csónakok, és még sorolhatnánk. Az év vége felé uniós támogatás révén az országos főigazgatóságunk által pályázott technikai eszközöket fogunk előreláthatólag megkapni. Nagyon komoly árvízi kis mentőhajóink lesznek, orrkompos, alumínium testű, nagy teljesítményű motorokkal. Békés megyében két ilyen hajó lesz. Erre nyilván azon kívül, hogy megkapjuk, ugyanúgy gyakorlatot kell majd szerveznünk, hogy eljussunk a készségszintű alkalmazásig itt Békés megyében, a Körösök vizén gyakorolva.
