A Magyar Kézilabda-szövetség elnöksége május 9-i ülésén megfogalmazta elvárásait a szakmai- és versenybizottság felé a 2016–2017-es idény versenykiírásaival kapcsolatban.
Az elnökség döntést hozott a külföldi játékosok szerepeltetésének szabályozásáról is – adta hírül a Magyar Kézilabda-szövetség honlapja. Ennek értelmében az NB I-ben a 2016–2017-es szezonban a nőknél legfeljebb négy, a férfiaknál legfeljebb öt külföldi kézilabdázó játékengedélye váltható ki a szezonra csapatonként az eddigi szabályozás szerint. Minden további külföldi sportoló játékengedélyének kiváltása kézilabdázónként 3 millió forint térítés mellett lehetséges.
Az már korábban eldőlt, hogy a férfi és a női NB I is 14 csapatos lesz. Körmérkőzéses rendszerben 26 fordulót rendeznek. A női bajnokságban ez alapján alakul ki a végeredmény, míg a férfiaknál opcióként a 26 fordulót követően az 1–2. helyezettek bajnoki döntőt vívhatnak – olvasható a szövetség közleményében. A bajnokságok résztvevői a férfi és női NB I 2015–2016. évi kiírásának 1–12. helyezett csapatai és a 2015–2016. évi NB I/B-s csoportok bajnokai lesznek. Amennyiben a jogot szerzett csapatok közül valamelyik nem vállalja az indulást, feljutást, az MKSZ elnöksége, a szakmai- és versenybizottság javaslata és a besorolási szabályzat alapján dönt az üres helyek betöltéséről
A versenykiírás értelmében a férfi és a női élvonal valamennyi csapata a bajnoki mérkőzéseken túl további egy mérkőzést játszik az idény során a férfi, illetve a női junior válogatottal Balatonbogláron. A felnőtt NB I/B-ben valamennyi külföldi játékos játékengedélyének kiváltásáért térítés fizetendő, játékengedélyenként 10 millió forint, kivéve azon játékosok után, akik 2016. május 9-én rendelkeznek magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és nappali tagozaton tanuló középiskolai vagy egyetemi, főiskolai hallgatók. A mentesség tanulmányi jogviszonyuk fennállásáig érvényes. A Magyar Kézilabda-szövetség az NB II-es bajnokságokban nem korlátozza a külföldiek számát.
A felnőttbajnokságokban nem számítanak külföldinek azon nem magyar állampolgárok, akik megfelelnek az egyszerűsített honosítási szabályok követelményeinek (külhoni magyarok), és már beadták honosítási kérelmüket. Az utánpótlás-bajnokságokban nem számítanak külföldi játékosnak a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nappali tagozaton tanuló középiskolai vagy egyetemi, főiskolai hallgatók.
Forrás: Nemzeti Sport Online