A kiállítás arra fókuszál, hogy más szemmel láthassuk a Kárpát-medencébe kelet felől érkezett lovas nomád harcosokat, az egykori "vad hordákat" - tájékoztatott közleményében pénteken az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum NKft.
A gyulai múzeumban őrzött avar kori leletre - amelyről vélhetően egy korábbi publikációkból értesültek az ausztriai kiállítás szervezői - Liska András régész, a közgyűjtemény szakmai vezetője bukkant 1993 áprilisában. Mint a közlemény felidézi, egy terepbejáráson, egy mezőgazdasági tábla közepén látta meg a korai avar korszak jellegzetes leleteit: két vaskengyelt, egy csikózablát és egy hevedercsatot a földből frissen kiszántva. A leletek egy temetkezési áldozati gödörben pihentek a 7. század óta.
"A halotti áldozat szokása a belső-ázsiai származású avarok első generációjával érkezett a Kárpát-medencébe. A temetési szertartást követően, valószínűleg egy áldozati szertartás során, a sírtól elkülönítve ásták el a túlvilági létre szánt tárgyakat, mint például az elhunyt kedvenc lovának szerszámzatát" - idézi a közlemény Liska Andrást.
Az alsó-ausztriai Schallaburg várkastélyában november 6-ig látható tárlat számos hazai és más, európai múzeumi gyűjteményből kölcsönzött műtárgyakkal mutatja be a hunok, avarok és a honfoglaló magyarok történetét, tárgyi hagyatékát, a korszak politikai és kulturális kölcsönhatásait.
Arra keresi a választ, hogy kik voltak azok a lovas nomád népek, amelyek évszázadokon át formálták a Kárpát-medencét, az alsó-Duna-vidéket és a mai Ausztria keleti részét is? Mi motiválta őket arra, hogy elinduljanak nyugat felé? Miért voltak képesek egyesek tartós birodalmakat létrehozni, míg mások szinte nyomtalanul eltűntek?
Azt mutatja be, hogy nemcsak a Földközi-tenger környékének lakossága, valamint a germán és szláv népek tették Európát azzá, ami ma; a kelet-európai sztyeppei társadalmak és az eurázsiai füves sztyeppék is jelentősen hozzájárultak Európa fejlődéséhez - írják.
