Gyorsabban pusztulnak az űrben a vörösvérsejtek, mint a Földön

2022. január 17. 08:00 | behir.hu

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás – írta a BBC hírportálja.

Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, azonban a pontos okai tisztázatlanok. Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez.

– Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt – mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője. A súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, azonban visszatérve, az űrhajósoknak csökkent a csonttömege és az izomereje.

Az űrben másodpercenként hárommillió vörösvérsejt pusztul el, a Földön ezzel szemben csak kétmillió. Szerencsére a szervezet kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták odafönt. Azt azonban nem tudják a kutatók, mennyi ideig képes az emberi szervezet az állandó önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok.

– A gravitációba való visszatérés után sem volt gyors a gyógyulásuk, még egy évvel később is nagyobb arányban pusztultak a vörösvérsejtjeik. Ennek ellenére normálisan tudtak élni. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma – közölték.

Trudel szerint az űrutazás miatti vérszegénység hasonlít ahhoz, amit – többek között a koronavírus okozta Covid-19 miatt – hónapokat intenzív ellátásban töltő páciensek élnek át. A vérszegénység a későbbi testmozgást és a gyógyulást is akadályozza. Az ottawai kutatók Nature Medicine-ben megjelent eredményeikből az is következhet, hogy a távoli bolygókra utazó emberek étrendjébe több vasat, szükség szerint több kalóriát kell beépíteni. A vérszegénység által okozott betegségek szűrése is fontos lehet, mielőtt az asztronauták elindulnának az űrbe, a Holdra, a Marsra és az annál is távolabbi égitestekre.

Forrás: MTI

További programok »

Világ

Heti 2500-nál több kibertámadás: az oktatás a második leginkább támadott szektor

A kiberbűnöző ott támad, ahol a leggyengébb a védelem, ugyanakkor értékes adatokat lehet megszerezni – ezért került legújabban az oktatás a támadások célkeresztjébe. A Microsoft legfrissebb Cyber Signals jelentése szerint világszerte átlagosan, hetente több mint 2500 alkalommal kísérlik meg csalók feltörni az egyetemek védelmi rendszereit, vírusokkal, adathalász támadásokkal, illetve a hálózatokhoz kapcsolódó mobil eszközök sérülékenységeit kihasználva.
2024. november 12. 18:28
FEL