2019-ben is tovább folytatódik az előző évben elindult Gubis életmű népszerűsítése. Idén tavasszal, március 29-én nyílik Dunaharasztiban a Laffert kúria kiállítótermében az elRENDeltetett – Gubis Mihály művészete című, a Munkácsy Mihály Múzeumban nemrég befejeződött tárlat vándorkiállítása. Az utazó anyag lényegében megegyezik majd az itthon, Békéscsabán látott válogatással, annyi különbséggel, hogy aktualizálva lesz a Pest megyei kulturális intézmény teréhez. Ez a kiállítás május közepéig lesz látogatható, utána Jászberénybe visszük tovább az anyagot, a Gubis Mihály művészetét népszerűsítő, a rá emlékező összeállítást. Az idei utazás vége Sárospatakon lesz, oda ősszel érkeznek a művek.
A választott városok és helyszínek szűkebb vagy tágabb értelemben, de ismerős helyei voltak a művésznek. Dunaharasztiba, egy a Patak Csoportot támogató barát jóvoltából kerül a kiállítás, és egy közelben lakó korábbi alkotótárs, Puha Ferenc festőművész fogja megnyitni a tárlatot. Ilyen apropóból és megközelítéssel szerveződtek, szerveződnek a további helyszínek is, hogy Gubis Mihály nagy erejű és méltánylandó életművét emlegethessük, hogy műveit újra és újra megszemlélhessük.
A csabai kiállítás szervezése közben támadt ez a „misszió” jellegű gondolatunk, bár esetünkben nem meggyőzni, hanem csak összehangolni kell a helyszíneket, hiszen Misel – ahogy mindenki hívta Gubis Mihályt – maga garantálja a minőséget. Ez az egyik hozadéka a csabai, tavaly év végén megrendezett tárlatnak. A másik, hogy a művész fia, Gubis-Vály Benedek, az életmű örököse múzeumunknak ajándékozta édesapjának egy művét, mely a kiállításban volt látható. Címe: Fejet hajtó. Ez megnevezésében is kifejezi sokunk vélekedését Gubis Mihályról és művészetéről. A mű jellegzetes példája művészetének, és a tárlat kiemelt darabjai közé tartozott, hiszen összegződik benne az életmű csabai jellege, a nyomdászból lett nemzetközi hírű képzőművész hitvallása. Megjelenik benne a szék, mint legfőbb motívuma, domináns benne a sok művésznek legnagyobb kihívást jelentő szín, a fehér használata. És sorolhatnánk, hogy mennyi mindent rejt magában ez a kép, mely most már közgyűjteményünk része lett.
Köszönjük az adományt!
Ván Hajnalka, művészettörténész
