Az elmúlt évek tapasztalatai rámutattak arra, hogy a tartós szárazság miatt gyökeresen megváltoztak a vadásztársaságok teendői. A nyári időszakban a legfőbb cél az állatvilág életben tartása lett.
– Eljutottunk oda, hogy már nem a téli vadfajok etetése a legfontosabb feladatunk, hanem a nyári itatás. A víz élet! Békéscsabától délre szinte alig van természetes vízfolyás, ezért fúrt kutakkal, lajtokkal, terepjárókkal és ezerliteres tartályokkal kell heti szinten leitatni a területeket – mutatott rá Hrabovszki János, a Békéscsabai Nimród Vadásztársaság, egyben az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnöke.
A szakember kiemelte: a több mint négyszázezer hektáros vármegyei vadászterületen nagyjából egykilométeres kötésben próbálják biztosítani a friss ivóvizet, ami nemcsak a vadászható fajoknak, hanem a védett állatoknak és a méheknek is elengedhetetlen a fennmaradáshoz. Bár Észak-Békésben több természetes víz található, ott is szükséges a vízpótlás a vadak számára. A nagyobb veszély a dél-békési vadállományt fenyegeti. A vízhiány a szaporulatot veszélyezteti a leginkább. Az idén született kisgidák nem tudnak még jelentős távokat megtenni, ha nincs a közelben víz, sajnos elpusztulnak.
A vadászok a folyadékpótlás mellett lédús növényekkel is segítik a vadat. A 40 fokos kánikulában gyorsan beérett, emberi fogyasztásra vagy piaci értékesítésre már kevéssé alkalmas görögdinnyét a vadásztársaságok jutányos áron megvásárolják a gazdáktól.
– Fizikailag kivisszük a dinnyét a területre, és a földhöz ejtjük, hogy megrepedjen. Így a fácán, a nyúl és az őz is könnyen hozzáfér a nedvességhez – fogalmazott az elnök.
A folyamatos vízellátás biztosításához megfelelő eszközök is kellenek. A Békéscsabai Nimród Vadásztársaság területén 140 itatóhely működik. A korábbi próbálkozások után a mintegy 250 kilogrammos beton itatók váltak be a legjobban, ezeket ugyanis a súlyuk miatt fizikai képtelenség elvinni a helyszínről.
A védekezést az országos szakmai szervezet is támogatja: az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei szervezete 30 millió forintos keretet különített el vadgazdálkodási alapjából, amelyre 20 százalékos önerő mellett sikeresen pályáztak a területileg illetékes vadászatra jogosultak.
