Az éhenhalás helyett ma már a szomjanhalás fenyegeti a békési vadállományt

2025. április 13. 17:36 | Varga Diána

Míg korábban az jelentette a kihívást a vadászok számára, hogy a kemény telek során elég élelmet juttassanak a vadállománynak, ma már inkább az a kérdés: jut-e elég víz a számukra a pusztítóan forró, csapadékmentes nyarak során.

Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Szervezetének elnöke a 7.Tv Aktuális című műsorának vendégeként az április elején tartott kibővített vezetőségi és elnökségi ülés mellett a vadgazdaság mai kihívásairól is beszélt.

Mint mondta, a vadászok ma már az évi 365 napból átlagosan csak 15 napon vesznek részt társas vadászaton, a többin a vadgazdálkodásra fókuszálnak. A határban élő állatok esetében gondoskodni kell az etetésről és a vízkijuttatásról. Ma az egyik fő kihívás a vízhiány, sokszor heteken át nem esik csapadék, óriási forróság, száraság van. Bár a vármegye északi részén található nagyobb folyó, ahol vízhez jut a vad, de a déli területeken nem, oda természetes úton nem jut víz. Az aszályos időszakokban pótolni kell a vizet, vagy lajtokkal, itatóhelyeket létesítve, vagy fúrt kutakkal. Az elnök hangsúlyozta: régebben a vad téli takarmányozása volt fontos feladatuk, de ma már nincsenek olyan kemény telek, és a vad a hidegebb hónapokban is élelemhez juthat, vagyis jelenleg az itatás jelent komoly kihívást.

 

Ha nincs vadász, kevesebb a termény

Hrabovszki János arról is beszélt, hogy a gazdák és a vadászok kapcsolatában komoly változás állt be az elmúlt években, ugyanis a gazdák is rájöttek arra, hogy igenis szükség van vadászokra, hogy legyen mit betakarítani. Mivel nincs annyi vadon élő ragadozó, ezért például a mezei nyúl, az őz és a dám állományt szabályozni kell, ezek az állatok nagymértékben fogyasztják a kultúrnövényeket.

Az elnök úgy látja, hogy az együttműködés nagyon jól alakul. Az vadkárok elleni egyik legfontosabb védekezési forma a villanypásztor. A vadászok szükség esetén biztosítják a villanypásztort, az akkumulátort, ellenőrzik az eszköz állapotát, ezzel is tudják féken tartani az állományt.

Békésben az egyik leginkább kárral érintett növénykultúra a napraforgó: ezt egy bizonyos magasság után már az őzek és dámok pusztítják.

A teljes beszélgetést itt nézhetik meg, melyben szó volt a június 14-ei vadász és horgász napról, valamint az aranysakálok okozta károkról is több szó esik. 

További programok »