Glokális sarok: Csabai szénlábnyom

2021. szeptember 25. 08:00 | behir

Milyen hatással van gyorsan változó világunk Békéscsabára és csabaiként tudjuk-e ezeket a változásokat befolyásolni? A rovat a nagyvilágból érkező impulzusok által alakított és arra reflektáló helyi ügyeinket vizsgálja az ökológiai fenntarthatóság szemüvegén keresztül.

A gyakoribb és/vagy súlyosabb éghajlati eseményeknek (viharok, árvizek, hőhullámok stb.) való kitettség és sebezhetőség szempontjából Magyarország a világ 180 országából a 72. helyen áll. Elemi érdekünk a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mérséklése, a mitigáció.

2018-ban a magyar CO2-kibocsátás 62 millió tonna volt, ami a 90-es szint kétharmada, azaz 30%-kal csökkenteni tudtuk a mértékét. Ezzel reális a 2030-ra megfogalmazott cél is, miszerint elérjük az 1990-es szint 40%-át. Globális a felelősségvállalás. Nyilván a tízszer ennyit kibocsátó Iránnak több dolga lesz ezzel, a kínaiak, akik 1990 és 2018 között megnégyszerezték az ÜHG-kibocsátásukat, száznyolcvanszoros levegőszennyezésükkel még nagyobb a felelősségük.

Egy átlagos európai lakos 2014-es szénlábnyoma 10,34 tonna CO2 volt. Mi magyarok ennek csak a felét bocsátottuk ki, ami fentről közelíti a világátlagot.

Az emisszió háromnegyede az energiafogyasztásból származik, annak zömét pedig mi, városlakók használjuk el. Éves energiafogyasztásunk 2500 kg olajnak felel meg. Békéscsaba teljes üvegházhatású gáz kibocsátása 2018-ban 270 000 tonna CO2 egyenérték volt, amelynek döntő részét az energiafelhasználás adta. A legnagyobb szénlábnyoma a fűtésnek van, második helyre az áramfogyasztás kerül.

A napokban jött a hír: az állam támogatja, hogy otthonaink fűtéséhez szükséges energiát napelemekkel termeljük meg. Az elképelés szerint, mintegy harmincötezer családi ház üvegházhatású gázkibocsátása csökkenhet így jelentős mértékben csökkenni.

Magyarországon a közel négymillió háztartás kétharmada családi ház. A támogatást ennek csak mintegy 4%-a fogja megkapni. Tehát több mint kétmillió család továbbra is a takarékos és energiatudatos fogyasztási szokásaival tud hozzájárulni a globális szénlábnyom csökkentéséhez.

Csak akkor kapcsoljuk be a mosogatógépet vagy a mosógépet, ha az tele van. Húzzuk ki a töltőt a falból, ha nem használjuk. Kapcsoljuk le a lámpákat, ha nem vagyunk a szobában. Cseréljük le az égőket LED izzókra. Okosan használjuk a termosztátot – megannyi praktikum, amivel csökkenteni tudjuk szénlábnyomunkat.

Miközben csökkentjük a légszennyező anyagokat, hozzunk létre szénnyelőket is. A legegyszerűbb módja ennek a fásítás. Egy fa évi húsz kiló szenet köt meg. Az épületek körül megfelelően elhelyezett fák 30 százalékkal csökkenthetik a légkondicionáló szükségességét, és 20-50 százalékkal megtakaríthatják a fűtéshez felhasznált energiát. Egy fiatal, egészséges fa nettó hűtő hatása 10 szobányi légkondicionálónak felel meg, amelyek napi 20 órában működnek. A fák 8-12 százalékkal csökkentik egy átlagos otthon éves fűtési és hűtési költségeit, és 10-15 százalékkal növelik az ingatlanok értékét.

Mi így gondolkodunk globálisan és spórolunk lokálisan.

Dr. Duray Balázs

További programok »

FEL