A lelki egészség világnapja alkalmából rendezett konferenciát a közelmúltban Békéscsabán a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény. A konferencián többek között előadást tartott Fűrész Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Családügyi és Nőpolitikai Főosztálynak főosztályvezetője. Fűrész Tündével a 7. Tv Aktuális című műsorában Zsíros András műsorvezető beszélgetett.
– Milyen szerepet tölt be a lelki egészség szempontjából a család, azon belül is a nők szerepe?
– Azt gondoljuk, hogy a család egy olyan védőburok, ami nagyon sok mindentől meg tudja óvni az abban élőket. Már Kopp Mária tanulmányaiból is tudjuk, hogy a családnak egészségvédő szerepe van. Tehát egy védőfaktor. Hogyha valaki jól működő, harmonikus családban él, akkor ez mindenképpen nagyon sokat jelent a mentális egészség szempontjából is.
– Ebből a szempontból viszont Magyarországon rengetegen hiányt szenvednek. Nagyon sokan csonka családban, széttört családban élnek. Mit tud tenni a kormány annak érdekében, hogy ez megváltozzon, vagy javuljon?
– Többek között ez az oka annak, hogy tavalyi évben meghirdettünk egy uniós pályázatot. „Védőháló a családokért”, ez a címe. Ennek keretében 6,2 milliárd forint összértékben, országszerte 154 helyen indulnak olyan programok, amelyeket alapvetően civil szervezetek, szakmai szervezetek, egyházi szervezetek szerveznek. Olyan programokat, illetve olyan eseményeket valósítanak meg, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a családnak ez a védőháló szerepe minél inkább erősödjön.
– Mi ezek eredménye? Prevenciós jellegű, vagy akár vissza is lehet fordítani egy negatív folyamatot?
– Mind a kettő. Tehát alapvetően prevenciós szerepe is lehet annak, hogyha a családi életre nevelés kellőképpen megalapozott, és már egészen kicsi korban megkezdődik. Nyilván visszafordítani is lehet bizonyos programokkal, illetve képzésekkel olyan folyamatokat, amelyek esetleg kedvezőtlen irányba tartanak.
– Hogy lehet ezt képzésekkel megoldani? Mit lehet tanítani abból, hogy valaki jó irányba terelje a maga családi életét?
– A segítőknek tartanak képzéseket, előadásokat, azoknak a szakembereknek tartanak felkészítéseket, akiknek alapvetően az a dolguk, hogy a nehezebb helyzetekbe került családokat segítsék, tehát azokat a családokat, ahol a védőháló elszakadt.
– Nagyon sokan kiesnek ebből a védőhálóból. Hogyan lehet őket felkutatni, illetve hogyan lehet megakadályozni, hogy kihulljanak ebből?
– Azt gondolom, hogy itt a családi közösségnek, és általában mindenfajta közösségnek nagyon nagy szerepe van. Ha látjuk, hogy a szomszédunknál baj van, és ezt jelezzük a megfelelő szakemberek felé, akkor egyfajta közösségi összefogással fel lehet karolni azokat, akik akár átmenetileg, akár tartósabban, de kicsit nehezebb helyzetben vannak éppen.
– Akkor nemcsak a családok megerősítéséről van szó, hanem a társadalmi kohéziót is erősíteni kell?
– Abszolút így van. A családvédelmi sarkallatos törvényünkben van egy olyan mondat, hogy harmonikusan működő családok nélkül nincsen jól működő társadalom. Mindannyiunk közös érdeke, hogy Magyarország családjai minél inkább egyensúlyban, harmóniában éljenek. Ez az, amit nagyon sok módszerrel, többek között egy ilyen uniós pályázat segítségével is lehet segíteni, illetve támogatni.
– Mik a külföldi példák erre? Hol helyezkedik el Magyarország ebből a szempontból az Európai Unióban?
– A családok támogatása nagyon erős. Itt most nem is a lelki részről beszélnék, hiszen az inkább a szakmai szervezeteknek a feladata, hogy ezt a lelki megerősítést megtegyék a családi közösségek felé. Nagyon fontos elmondanunk, hogy Magyarországon a GDP-nek viszonylag nagy arányát, 4,8 százalékát költjük a családok támogatására. Ami nemzetközi összehasonlításban dupla annyi, mint ami az OECD országok átlagában erre fordítódik. Büszkék lehetünk arra, hogy anyagilag, illetve szolgáltatásokkal is sikerül a központi költségvetésből ilyen mértékben támogatni a magyar családokat.
– Több fórumon elhangzott már a kormány részéről, hogy 2018 a családok éve lesz. Ezt talán nemcsak anyagi szempontból érdemes így kezelni, bár ebben az értelemben is nagyon sok mindent próbál tenni a kormány. Több olyan intézkedés is lesz, ami a családok megerősítését, a gyermekvállalást segíti elsősorban. Ez pusztán anyagi kérdés?
– Egyáltalán nem csak anyagi kérdés. Szoktuk is mondani, hogy a családbarát szemlélet, a családbarát közgondolkodás legalább annyira fontos, mint az anyagi, illetve a szolgáltatásbeli támogatások. Azt gondoljuk, ennek a kettőnek az egyensúlya mindenképpen kiemelten fontos a kormányzatnak is. Egyébként ennek jegyében a jövő évben, amely valóban a családok éve lesz Magyarországon, egyrészt anyagi természetű újabb intézkedések is hatályba fognak lépni, de vannak olyan újdonságok is, amelyek igazából ezt a fajta szemléletbeli, közgondolkodásbeli megerősítést szolgálják.
– Mikre gondol pontosan?
– Hamarosan elkezdi működését a családügyi kabinet, amelynek az lesz a feladata, hogy minden kormányzati intézkedést megvizsgáljon abból a szempontból, hogy ez hogyan hat a gyermeket vállaló, nevelő családokra. Ezen kívül lesznek olyan anyagi lehetőségek is, amelyek elsősorban azokat a családokat fogják támogatni, akik minél fiatalabb korban, akár már az egyetemi évek alatt, de mindenképpen 30 éves koruk előtt szeretnének családot alapítani. Itt gondolok arra, hogy például a hallgatói gyed az egy év helyett most már két évig fog járni. A diákhitel kapcsán is nagyon jelentős előrelépések vannak, hiszen a diákhitelnek a kamata az 0 százalék lesz, illetve hogyha egy édesanya gyermeknek ad életet, akkor egy gyereknél a diákhitel 50 százaléka, három gyereknél pedig a teljes diákhitel tartozás az megszűnik. Illetve jelzáloghitel kapcsán is lesznek olyan változások, amelyek kedvezően fogják érinteni a családokat.
– Az intézményi rendszerben is történnek változások. A bölcsődei rendszer átalakul. Kimondottan ön a bölcsődei rendszer átalakításáért felelős miniszteri biztos. Hol tart most ez a folyamat?
– A bölcsődefejlesztések kapcsán egyrészt uniós forrásokból, másrészt pedig hazai forrásokból is elindult egy fejlesztési folyamat. A TOP és VEKOP pályázatok keretében most zajlanak már a szerződéskötések. Illetve egy hazai bölcsődefejlesztési program elindult már az idei évben. A jövő évben ez folytatódni fog további 5 milliárd forintos keretösszegben. Az idei évben kimondottan csak mini bölcsődék létrehozására lehetett pályázni ebből a hazai forrású pályázatból. Úgy látjuk, hogy elég nagy volt az érdeklődés, bízunk benne, hogy egyre több olyan település lesz Magyarországon, ahol mini bölcsődét tudnak létrehozni.
– Területi eloszlásról lehet valamit tudni?
– Alapvetően az volt a nagy előnye ennek a hazai pályázatnak, hogy itt a közép-magyarországi régióban is tudtak pályázni. Közép-Magyarországon, ahol hagyományosan igen nagy a foglalkoztatottsági szint, és ennek következtében viszonylag nagyobb is az igény a bölcsődei férőhelyekre, ott is nagyon sok pályázatot beadtak. De egyébként ahol esetleg az uniós források tekintetében nem sikerült a pályázatokkal eredményt elérni, onnan is nagyon sok pályázat érkezett az ország több területéről, a kisebb, rugalmasabb formában működő bölcsődék létrehozására.
– Mikorra várható, hogy ezek a bölcsődék megnyitják a kapuikat?
– Alapvetően most év végén a szerződéskötések megtörténnek. Jövő év első felében a fejlesztések lezajlanak. Jövő év második felében már meg tudják nyitni a kapuikat ezek a kisebb, nagyobb mini bölcsődék, de akár a másik pályázatok keretében hagyományos bölcsődék, munkahelyi vagy családi bölcsődék is.
– Mire számítanak, mennyi idő múlva éreztetheti ez a gazdaságra, vagy a munkaerőpiacra nézve a pozitív hatását?
– A jogszabály kimondja, hogy 2018 év végéig minden olyan településen, ahol negyvennél több 3 év alatti kisgyermek él, illetve öt család kéri a bölcsődét, ott azt valamilyen módon meg kell oldani. Tehát a négy bölcsődei forma közül valamelyiknek kell működnie a településen. Én azt gondolom, hogy jövő év végén már fogjuk látni, hogy ezeken a településeken ahol eddig nem volt bölcsőde, ott el fogják kezdeni a működésüket az újfajta bölcsődék.
