Míg a jaminai Báthory-Pongrácz András utca utáni területrészen hamarosan megkezdődik az erdősítés, addig a CsabaParkban a szakemberek először jó háromhektárnyi fakivágással kezdik meg a fásítási munkálatokat.
Mintegy húsz környéken élő érkezett kedden délután a Körte sor felőli fogadóépület előtti térre, a lakossági fórumra. Az őslakosok zömmel két évtizede laknak a CsabaPark körül, hiszen a szomszédos Körte soron korábban csak hobbikertek voltak, a terület a 2000-es években lett lakóövezet. A Berzsenyi utcáról viszont érkeztek 72 éve ott lakók is.
Vass Csaba, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese, dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési NKft. ügyvezetője, Dézsi Ferenc, a Sorbus Szolgáltató Kft. képviseletében, Frankó Róbert erdőmérnök és Szarvas Péter polgármester – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– Talán a legnehezebb elhatározást akkor hoztuk meg, amikor a CsabaParkot érintő beavatkozásokról döntenünk kellett – fogalmazott Szarvas Péter polgármester. – Ugyanis ez a csodás terület az elmúlt években közkedvelt hely lett. A szakemberekkel azonban megvitattuk, hogy a közel 50 hektáros terület fele nagyon rossz minőségű földbe elültetett erdős részletekből áll. Ráadásul, amikor elődeink ötven éve kiválasztották fafajtákat, akkor nem számoltak a klimatikus viszonyok változásával.
Hozzáfűzte, hogy a szakemberek megkezdték a hosszú gyalogút mellett jobbra és balra, kétszer másfél hektáron a tarvágást, a fákat 24 ezer magágyi csemetével pótolják majd.
– Tudtuk jól, hogy ez lesz a projekt legnehezebb eleme – húzta alá. – A beavatkozások azt jelentik, hogy időszakosan a kivágott fák elszállítása miatt, illetve a magágyi csemeték beszállítása miatt több helyszín is le lesz zárva – mint például a futófolyosó. Az igazi eredmények pedig a fák növekedésével, bő 8-10 év múlva lesznek láthatóak.
Frankó Róbert erdőmérnök hozzátette, három év múlva már lesznek olyan fák, amelyek alatt akár szalonnázni is lehet. Többek között korai juhart, mezei juhart, hegyi juhart, ezüst hársat, vadkörtét ültetnek, ezek jobban bírják a szárazságot.
Majd a tarvágásról megjegyzete, „nekünk is sok álmatlan éjszakát okozott, de sajnos látjuk a jövőképet. A terveket fél éves felmérés előzte meg: a park háromnegyede válságos állapotban van, a fák fele gyakorlatilag elpusztult”.
Felmerült a kérdés, miért? Elmondta, mindennek köze van a klímaváltozáshoz, a talajvíz süllyedéséhez, illetve a termőhely talaj részéhez. Bő ötven éve telepítették a növényzetet, az első 30 évben nem jelentkeztek a pusztulás jelei, majd egyre inkább látszódott, hogy a gyérítést el kell kezdeni.
– Ha elpusztul a felső állomány – folytatta –, a lombkorona záródása lecsökken, abban a pillanatban a napfény megjelenik az alsó szintben, amely az invazív cserjefajoknak kedvez, és ezek erőszakkal tejednek. Mivel az egészséges lombkorona sűrű, a cserje ritkább, ezért a talaj sokkal jobban szárad. Ahhoz, hogy felújítsuk az erdőt, el kell kezdeni a tarvágást.
Galéria
Továbbá felmerült a vízutánpótlás kérdése. Mindezzel kapcsolatban Vass Csaba, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese elmondta, hogy az Élővíz-csatornának a maximális vízszintje 44 centivel feljebb van, mint a CsabaPark területének a legmagasabb szintje. A CsabaPark csatornáinak a feltöltése gravitációs úton történik. (Erről bővebben ITT! olvashatunk.)
Egy fiatal nő felvetette, hogy be lehet-e vonni az öntözésbe a lakosságot? Úgy gondolja, az iskolák szívesen fogadnának örökbe területrészeket, azonfelül ez a gyermekekre is nevelő hatással lenne. Az elképzelés az ötletdobozba került.
– A fák újratelepítése során a negyven tonnás teherautók, rakodógépek vajon vigyáznak-e az eddig megépíttet értékeinkre? – tette fel a kérdést egy fiatalember. Mire azt a választ kapta, hogy szigorú forgalmi utat dolgoztak ki. A munkálatok semmilyen kárt nem okozhatnak. Még a fadöntés irányára is figyelnek; a futópályát például elkerülik.
Azt követően egy, a környéken lakó férfi azt nehezményezte, hogy az egészséges, lombos fákat miért kell kivágni?
– Van egy ésszerű geometriája a fakitermelésnek – válaszolta Frankó Róbert. – Egyrészt, ha a visszamaradt termőképes fát ott hagyjuk, akadályozza a felújítás térbeli rendjét. Azonkívül, ha jön egy 90 kilométer/órás széllökés, akármilyen egészséges a fa, ha már nem védik a társai, akkor eldől, akár egy kuglibábú. Egy 22 méteres fának súlya van. Egy tisztás közepén 8-10 fát otthagyni nagyon veszélyes lenne, ennek a rombolása sokkal nagyobb lehet, amikor nem számítunk rá.
Egy férfi arról érdeklődött, hogy alkalmazzák-e majd az ún. szivacsváros-elvet, amikor az úttestről lefolyó vizet a fákhoz vezetik. Minderre Szarvas Péter azt felelte, ha nem nyílnak meg pályázati lehetőségek, akkor sajnos az ilyen elképzelés az álom szintjén marad.
