A darab a hosszú házasság csendes megkeményedését és a lappangó féltékenység pusztító erejét állítja középpontba. A történetben a férj életében felbukkanó fiatal nő iránti érdeklődés válik azzá a szikrává, amely felrobbantja a felszín alatt évek óta halmozódó feszültséget. A kibontakozó dráma azonban messze túlmutat egy megszokott szerelmi háromszögön: két ember kétségbeesett küzdelme ez, akik döbbenten ébrednek rá, hogy ugyanazt a köteléket teljesen eltérő valóságként élték meg.
– Móricz minden mondata hiteles és a nézők ezen az előadáson keresztül újra felfedezhetik őt maguknak – emelte ki Kovács Edit, aki Juluka szerepében a női kiszolgáltatottság, a sodródás és a megkapaszkodás drámáját formálja meg. A Jászai Mari-díjas színművész rávilágított: egy elmélyült kapcsolatban néha a harmadik fél pusztító jelenléte sem kell, elég a gyanú árnyéka ahhoz, hogy a rég eltemetett sérelmek utat törjenek maguknak.
A férjet, Vágrándy Aladárt alakító, ugyancsak Jászai Mari-díjas Horányi László szerint a darab legérzékenyebb pontja az igazság szubjektivitása. A férfi és a nő is a saját megingathatatlan szemszögéből látja a világot, e két nézőpontot pedig szinte lehetetlen közös nevezőre hozni. A hosszú párkapcsolatok próbatételei mély önvizsgálatot és csillapíthatatlan megértést követelnek mindkét féltől.
Jutalomjáték a nézőktől karnyújtásnyira
Az előadás egyben avatóünnep is: a színház új, akadálymentesített – lifttel is megközelíthető – Stúdiószínháza nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
– Egy méterről nézni egy ilyen stúdiószínházi előadást teljesen más minőség. A finom játéktechnika és a legapróbb emberi rezdülések olyan intimitást adnak, amit nagyszínpadon szinte csak filmes eszközökkel lehetne megragadni – fogalmazott az előadás rendezője.
Pataki András elmondta, hogy a darabot Molnár Anikó dramaturg segítségével feszesen, mindössze kétszereplős kamaradrámává sűrítették. A képzeletbeli harmadik fél – mint a férj elméjének szüleménye – vizuális dimenzióként, videóbejátszásokon jelenik meg. Különleges rendezői megoldásként a felvételeken a korabeli jelmezben forgató színészek mögött a mai, modern utca képe tűnik fel, így kapcsolva össze a száz évvel ezelőtt íródott történetet napjaink világával. A díszletet maga a rendező alakította ki, a jelmezeket Kiss Kata tervezte, a produkció konzulense Orosz-Bogdán Noémi volt.
A kétszemélyes pszichológiai dráma és egyben az új Stúdiószínház hivatalos bemutatója október 16-án, pénteken 19 órakor lesz.
Galéria
