A nonfiguratív képektől a tengeri és „normál” állatokon keresztül, Madonna és Jézuska képekig – szó szerint mindent láthatunk, mi Filipinyi Ágnest valaha is megérintette. (Egy alkotás erejéig a vörösiszap-katasztrófa is megjelenik.) Mi több, a falon ragyog élete negyedik képe is, amit még a kilencvens évek elején, egy alkotótáborban festett.
Elmondása szerint egész életében az új lehetőségek érdekelték.
– Fiatal lány koromban anyukámmal cipőfelsőrészeket készítettünk: lyukasztottunk, ragasztottunk, szabtunk – meséli. – Később néhány évet Németországban, Budapesten éltem. Majd visszaérkezve Csabára, óriási szerencsémnek köszönhetően kaptam egy álláslehetőséget a Jókai színházban.
Noha Ágnes 33 évig kellékesként dolgozott a színházban, s ez a 33 év akár az örökkévalóságnak tűnhet, de egy izgalmas műsorral futó teátrum mindig olyan pörgésben van, mint a forgószél – mindent és mindenkit röpít. (Nem mellesleg számtalan kelléket ő gyártott le.)
A színházzal párhuzamosan – szintén az édesanyjával – ásványköveket árult a gyulai strandon, aminek a bevételéből később egy szoláriumot nyitottak.
– Közben rátaláltam a festészetre… Ám mióta nyugdíjas vagyok, semmire sincs időm – fűzi hozzá.
A karácsonyi időszakban (december 24. és január 3. között valamelyik napon) Filipinyi Ágnessel egy hosszabb életút interjúval „visszajövünk”.
A kiállítás megtekinthető 2022. január 31-ig, a Jaminai Közösségi Ház (Orosházi út 101.) nyitvatartási idejében.