Felvételi - KIM: megújult és rugalmasabbá vált a felsőoktatásba bejutás módja

2022. szeptember 9. 09:15 | behir

A kormány július végén az egyetemekkel, fenntartókkal és a hallgatókkal folytatott konzultáció után hozta meg a döntést a felsőoktatási felvételi rendszer megújításáról, amelynek részletszabályait tartalmazza a most megjelent kormányrendelet - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) csütörtökön az MTI-vel.

A közleményben az átalakítás céljának nevezték, hogy - "ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség" mottóval - nagyobb legyen a választás szabadsága az egyetemeknek, továbbá leendő hallgatóiknak és családjuknak.

Hangsúlyozták: a megújult felvételi rendszer ötvözi az eddigi előnyöket, így az Oktatási Hivatal központi koordinációját, a hat jelentkezési helyet, valamint a tanulmányi és az érettségi eredmények fontos szerepét. Ugyanakkor több ponton megerősíti a felsőoktatási intézmények döntési lehetőségeit.

Döntési szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények abban, hogy a változatlanul 500 pontos felvételi rendszeren belül határozzanak 100 pont odaítéléséről, az érettségi pontszámításnál figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről, továbbá a felvételi minimumpontokról. A 100 intézményi ponton felül 100 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pont az érettségi eredményekért. A 300 érettségi pontból 100 pontot tesz ki a magyar, matematika, történelem, idegen nyelv, valamint egy, az intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy, míg 200 pontot szintén az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye - ismertették.

A felsőoktatásért felelős miniszter az érettségi tárgyak bővebb körét határozza meg képzési területenként és szintenként, ebből a felsőoktatási intézmény választja ki az érettségi pontszámításához az elvárt érettségi vizsgatárgyak körét, és dönti el, hogy kér-e egy adott szakhoz emelt szintű érettségi vizsgát. A közép- és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatóságáért a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének kétharmada, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként.

Az intézményi 100 pont több részből állhat össze, például szóbeli felvételi vizsgából, motivációs levélből, nyelvi kompetenciából vagy munkatapasztalatból. A továbbiakban is lehetőség van arra, hogy a jelentkező többi között az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért vagy a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért többletpontot kapjon. Az intézmény döntheti el azt is, hogy ebben a kategóriában az adott képzés sajátosságából fakadóan mit vesz figyelembe - részletezték.

Fontosnak nevezte a KIM, hogy azok a jó gyakorlatok, melyek a hallgatóknak kedveztek - többi között az egyetemi bejutás a szakképzésből, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjainak figyelembevétele -, a jövőben is megmaradnak. A bejutás a felsőoktatásba könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végzőknek vagy diplomával még nem rendelkezőknek - emelték ki.

A képzésüket 2024 szeptemberében kezdők már az új szabályok szerint kerülhetnek be a felsőoktatásba. A jelentkezőknek előnyösebb változásoknál azonban nincs szükség a két év felkészülési időre, így már a 2023-as általános felvételi eljárásban is lehetőség van arra, hogy az intézmények úgy döntsenek: egyes szakoknál középszintű érettségi vizsgát írnak elő.

Forrás: MTI

További programok »

FEL