Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a vasárnapi átadási ünnepségen azt mondta, a Máriás-ház és a homlokzatán lévő Mária-szobor nem csupán szimbolikus jel, hanem figyelmeztetés is: lehet, hogy most nekünk kell segítenünk azoknak az országoknak, "ahonnan ezer éve a hittérítők érkeztek".
– Ha mi itt, Európában akár a katolicizmust, akár az evangélikus, református vagy az ortodox kereszténységet erősítjük, (azzal) segítjük Nyugat-Európa más országait abban, hogy lássák, nem szégyen, ha egy homlokzaton ott van a Mária-szobor, nem szégyen, ha a nemzetiségek összefogva megújítják, megszépítik templomaikat és közösségi házaikat – fogalmazott.
Az államtitkár kifejtette, a nehéz idők ellenére is támogatják a német nemzetiséget a fejlesztések megvalósításában. Összesen 330 millió forintból 145 kisebb, 1-5 milliós, jellemzően energetikai felújítást végezhetnek el kormányzati támogatásból.
– Mivel országosan a német nemzetiség tartja fenn a legtöbb oktatási intézményt a nemzetiségek közül, 10-20 millió forinttal támogatják a kisebb energetikai beruházásokat, és 1,3 milliárd forint értékben nagyobb iskolafelújítást Pécsen, Budakeszin, Biatorbágyon és Baján – ismertette. Soltész Miklós kijelentette, hogy a Máriás-ház szomszédságában lévő Szent József katolikus templomot meg kell újítani, mert az ősökre az egyházon keresztül is méltó módon kell emlékezni.
A kép forrása: FB/Görgényi Ernő
Kovács József országgyűlési képviselő a ház történetét felelevenítve elmondta, az első lakói – egy szőlészettel, gyümölcstermesztéssel foglalkozó kisbirtokos német család – 1775-ben költözhettek be. 1866 és 1904 között K. Schriffert József, Gyula egykori országgyűlési képviselője és családja élt ott.
Mittag Mónika, Gyula német nemzetiségi önkormányzatának elnöke azt mondta, a ház most ünnepli "harmadik születését". Az első 1770-1775-ben volt, a megépítésekor. 1801. július 9-én néhány házzal arrébb inasok dohányoztak, amiből akkora tűzvész lett, hogy néhány óra alatt leégett az akkori német Gyula és magyar Gyula egy része is. Csak ez a ház maradt meg, ennek emlékére állították a homlokzatára egy haranglábszerű fedeles, pilaszteres kerettel övezett szoborfülkébe a Mária-szobrot. Az eredeti szobor a kiállításon tekinthető meg, a felújítás során Szőke Sándor szobrászművész újat alkotott a homlokzatra.
– Az épület harmadik újjászületése 2009-ben kezdődött, amikor az önkormányzat megvásárolta az erősen pusztulásnak indult, üresen álló házat, és átadta a német nemzetiségi önkormányzatnak – mondta Mittag Mónika. Kifejtette, az enyészettől különböző támogatások és öt pályázat segítségével sikerült megmenteni a házat. A kezdeti, életveszélyes állapotot a Hermann Niermann Stiftungtól kapott hatmillió forintból hárították el. Hozzátette: 2018-ban 10 millió forintos miniszterelnökségi támogatásból – amelyet az önkormányzat 20 millióval egészített ki – a tetőt újították fel, majd egy évvel később 70 millió forintot nyertek el uniós pályázaton.
– Soltész Miklós 50 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítette a munkát; az udvar és rendezvénytér a Hermann Niermann Stiftungtól kapott 17,5 millió forintból újult meg; végül a népi építészeti programtól és a Teleki László Alapítványtól is elnyertek 15 millió forintot az eredeti építészeti stílus visszaállítására. A munkálatok 2020 nyarán indultak el, a kivitelező a gyulai székhelyű Vizo-Épker Kft. volt. A tájházrészben a kiállítást Gyarmati Gabriella muzeológus irányítása mellett, részben adakozásból felajánlott tárgyakból állították össze – mondta Mittag Mónika.
Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott, a csaknem 2,5 évszázados lakóház a gyulai polgárság múltját és ethoszát testesíti meg; felújítása az építészeti emlékek megőrzésén túl az "alkotó szellemiségnek, a gyulaiságnak is" a továbbvitelét, egyúttal a legszebb hagyományok éltetését jelenti.
Emlékeztetett, az önkormányzat 2011-ben felújította a Máriás-háztól alig néhány méterre lévő Erkel Ferenc-szülőházat, a házzal szemközt lévő épületet, az egykori Nap kocsmát, ahol ma a családsegítő központ működik, idén pedig kijavították a Szent József-templom tetőszerkezetét. Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője azt kívánta, valóban legyen régi-új otthona a ház a gyulai németségnek.
