Az összesen 32 milliárd forintos ráfordítás a hazai közösségi közlekedés gerincét adó vasút infrastruktúrájának, szolgáltatásainak korszerűsítése, versenyképességének növelése mellett a magyar gazdaság élénkítéséhez is hozzájárul – közölte kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A kötöttpályás projektek speciális igényeire tekintettel az egyes beruházások megkezdését legalább egy-három éves előkészítési folyamat előzi meg. A forrásbiztosítás nyomán az állami beruházók (a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt., a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a két nemzeti pályahálózat-működtető vasúttársaság (GYSEV, MÁV) időben gondoskodhat arról, hogy a következő programozási időszakban Magyarország megfelelő számú, részletesen kidolgozott projekttel rendelkezzen az uniós támogatások mielőbbi lekötéséhez.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a 2014-2020-as pénzügyi ciklus Integrált közlekedésfejlesztési operatív programjában a kifizetések idén nyáron már túlnőtték az eredeti, 1300 milliárd forintos keretösszeget.
– A várakozások szerint a következő években az eddigieknél jelentősen nagyobb forrásmennyiség lesz elérhető uniós társfinanszírozással a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztésére. Az előzetesen becsült nagyságrendek alapján Magyarország számára összesen akár 2000 milliárd forint is rendelkezésre állhat vasúti beruházásokra. Az újonnan támogatott előkészítési projektek e hatalmas keretösszeg közel felét kitevő forrásigényű kivitelezési munkák megkezdését alapozhatják meg lehetőség szerint már 2022 elejére – fogalmazott.
A forrás odaítélésével elkészülhetnek az úgynevezett "ráhordó vonalak" fejlesztésének korszerűsítési tervei, ilyen például a régóta tervezett Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal fejlesztése, amely a 120-as, azaz a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal még nem fejlesztett szakasza. A Békéscsaba és a román határ között továbbra is egy vágányon lehet közlekedni, bár a közlemény erre nem tért ki, de mindenbizonnyal bővítés várhatató, illetve a teljes szakasz, beleértve az állomások korszerűsítése.
A vonal egy része korábban már megújúlt
2005-ben kezdődött a Szajol–Békéscsaba szakasz teljes átépítése európai uniós támogatással. 2005–2006 között épült meg a második vágány Tiszatenyő–Csugar között, felújították a meglévő vágányt, valamint átépültek az állomások és a megállóhelyek. Pusztapó és Csugar állomásokból megállóhely lett, Kétpónál forgalmi kitérő létesült, kitérő irányban 80 kilométer/órával járható vágánykapcsolatokkal. 2010-re befejeződött a pálya felújítása Szajol és Gyomaendrőd között. Nagylapos és Gyoma között kiépítették a hiányzó második vágányt. Nagylapos állomás megszűnt, helyette Kétpóhoz hasonlóan megállóhely és távvezérelt forgalmi kitérő épült. A két egymás melletti gyomai Körös-hídon úgy oldották meg a kétvágányú vasútvonal és a Gyoma–Vésztő-vasútvonal átvezetését, hogy az elágazást ismét áthelyezték a hídon túlra (2008-ig mindkét akkor még egyvágányú vonalnak külön-külön hídja volt).
2012–2014. december 17-e között zajlott a 32,2 km-es Gyoma–Békéscsaba közötti szakasz rekonstrukciója. A vasútfejlesztésnek köszönhetően Csárdaszállás és Mezőberény felújított, míg Murony teljesen új állomásépületet kapott.
