1972-ben június 5-től 16-ig tartották az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját Stockholmban. A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együtt gondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. A világnap konkrét célkitűzései az energiatakarékosság, a megújuló természeti források hasznosítása, a szemét- és hulladékképződés csökkentése, a környezetszennyezés megelőzése.
– Ha az otthonainkban odafigyelünk a vízhasználatra, az energiahasználatra, és nem vásárolunk olyan dolgokat, amik rövidúton szemétté válnak, máris sokat tettünk azért, hogy picit „tisztábbak” legyünk. Ez mind szemlélet béli kérdés. A hulladék nagyüzemi vagy akár kreatív újrahasznosítása ugyan nagyon hasznos dolog, és nem is új keletű. Már édesapám is csinált olvasólámpát mosószeres flakonból, sok helyen láttam tejeszacskóból készült lábtörlőt. Rendezvényeinken mi is PET palackból készítjük a madáretetőket – osztotta meg gondolatait Boldog Gusztáv, a Zöld Csütörtök Természetvédő Kör szakmai vezetője.
.jpg "Boldog Gusztáv – Fotó: behir.hu/Such Tamás")
Mint mondta, afrikai látogatása során láthatta, hogy a helyi lakosok a turisták által széthagyott szemétből milyen választékos ajándékokat tudtak gyártani és eladni ugyanazoknak a turistáknak.
– Végső soron a műanyag az csak műanyag marad és egy idő után megy a szemétbe. A szemléletünk akkor változhat meg, ha tudatosan odafigyelünk a környezetünk adta válaszokra. Például az egyes madárfajok, például a városban velünk élő molnárfecskék állományának drasztikus csökkenése a szemünk előtt zajlik. A változások okait egy cseppnyi gondolkozással bárki megtalálhatja, ha megvan ehhez a kellő szándék és a gondolkozás képessége. Az az irány, amerre tartunk, azt mutatja, hogy a kettőből valamelyik tényező nem áll rendelkezésre. Amikor gyakran „területrendezésnek” titulált lecsapolással, vagy árasztással, növényirtással, esetleg helytelen növénytelepítéssel természetközeli élőhelyeket szüntetünk meg, azzal az ottani „lakosság” élőhelyét módosítjuk, szűkítjük le. A természetnek tőlünk függetlenül meg van a maga rendszere, ez maga az ökoszisztéma. Ha ezt tiszteletben tartanánk, a környezetvédelem területén is előbbre jutnánk – fogalmazott a szakember.
Június 8-án folytatódik a természetvédelmi világnapok sora, hiszen az óceánok világnapjára helyeződik a hangsúly. Bár ez számunkra távolinak tűnhet, mégis függünk tőle. Minden második lélegzetvételt az óceánok biztosítanak, egészségünk mégis veszélyben van: a tengeri gerinces állatok populációi a felére zsugorodtak, korallzátonyaink 50 százalékát elveszítettük, és a tengereinkben lebegő 150 millió tonna műanyag hulladék is napi szinten veszélyezteti az élővilágot.
