A lakástüzek során 298-an megsérültek, többségük füstmérgezést szenvedett. A tűzoltók az égő épületekből összesen 210 embert mentettek ki.
Az első félévben keletkezett lakástüzek eloltásához 8334 technikai eszközre volt szükség. Az épületekben összesen 345 ezer négyzetméternyi terület vált a lángok martalékává. A legtöbb lakástűz nyílt láng használatára, valamilyen elektromos vagy fűtési hibára, illetve főzésre vagy dohányzásra volt visszavezethető. A lángok leggyakrabban kéményben vagy konyhában csaptak fel, de nem ritka, hogy hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban keletkezik tűz.
A tűz pontos keletkezési helyét, idejét és okát 173 esetben kellett tűzvizsgálati eljárás keretében feltárni, 83 helyen szándékos gyújtogatás miatt csaptak fel a lángok. 194 épület oltásakor gázpalackok nehezítették a katasztrófavédelem tűzoltóegységeinek a munkáját.
A lakástüzek megelőzése érdekében éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, emellett évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket is. Ha régi házban élünk, rendszeres időközönként érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot is. Tanácsos a konyhába, hálóba, nappaliba füstérzékelőt elhelyezni. Olyan lakásban, házban, ahol füstérzékelő működött, senki nem sérült meg, és mivel hamar észlelték a tüzet, jelentős károk sem keletkeztek.
Az első félévben 571 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A tavalyi év első félévéhez képest csökkent a sérülések és a halálesetek száma, de még így is 88 ember szenvedett valamilyen fokú szén-monoxid-mérgezést, nyolc ember pedig meghalt. Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás. Egyre több háztartásban van szén-monoxid-érzékelő, amely nagyban növeli az otthon biztonságát.
Forrás: Katasztrófavédelem
