Fekete Péter: Csaba büszke lehet kulturális intézményeire és a Munkácsy-negyedre

2020. augusztus 29. 11:37 | Mikóczy Erika

Ezen a héten tették le a Munkácsy-negyed alapkövét Békéscsabán. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárral többek között a Munkácsy-negyed jelentőségéről, a nagyobb hazai kulturális beruházásokról, és az elmúlt hónapok tapasztalatairól beszélgetett a 7.Tv Aktuális című műsorában Kugyelka-Zámbori Eszter műsorvezető.

Mielőtt a békéscsabai aktualitásra rátérnénk, kérem, néhány gondolatban összegezze az elmúlt hónapok tapasztalatait. Hogyan állta a pandémia kihívásait a kulturális szféra?

– Egész Magyarország büszke lehet arra, ahogy ezzel a háborúval megvívott. Azért tudtunk az első felvonásából, az első támadásból győztesen kijönni, mert Magyarország lakossága rendkívül fegyelmezetten hajtotta végre azokat a javaslatokat, utasításokat, amelyeket az operatív törzs, az egészségügyi szakemberek, a rendvédelmi szakemberek adtak számunkra. Büszke vagyok a kulturális ágazat dolgozóira is, hiszen ha a lelki egyensúlyunkat nem tudtuk volna megtartani, akkor felborult volna a rend. Látjuk, hogy mi van Nyugat-Európában, amikor az emberek nem tudnak békében, nyugalomban, fegyelmezetten végrehajtani szükséges utasításokat. Nálunk a művészek, a kulturális intézmények vezetői, a zenészek folyamatosan üzeneteket juttattak és juttatnak el a lakossághoz. Olyan dalokkal, olyan versekkel jelentkeztek, amelyek arról szólta, hogy maradjunk nyugodtak és figyeljünk egymásra. Nagyon bízom abban, hogy most, amikor a második hullám elején vagyunk, amikor már látjuk, hogy ezt nem fogjuk megúszni, akkor ugyanilyen fegyelemmel hajtsuk végre az utasításokat. Nincs okunk kételkedni azokban a szakemberekben, akik az első hullám idején is jól végezték a munkájukat. Mindenki arra kérek, hogy ne pánikoljon, legyen nyugalomban. Ha pedig valahol baj van, akkor tartsák be a megfelelő szabályokat.

 

 

– A kulturális szféra nagy veszteségeket szenvedett el a járvány miatt, több hónapra bezártak a színházak, az intézmények. Bár kreatívak voltak a munkatársak, a művészek, azért komoly kihívás elé állította őket is ez a helyzet. Hogyan tudott nekik segíteni az állam?

–  Kettéválasztanám a munkahellyel bíró, intézményi háttérrel és az önállóan tevékenykedő munkatársakról való gondoskodást. Magyarország büszke lehet, hiszen valamennyi közművelődési intézményben, könyvtárban, színházban a főállásban dolgozó munkatársak megkapták a fizetésüket. Akkor is, amikor 3-4 hónapig a járvány miatt nem tudták azt a fajta munkát végezni, amit egyébként a mindennapokban. Ez nem mindenhol volt így Európában. Volt ahol 50%-os volt, volt ahol 60%-os bércsökkentést kellett bevezetni. Fontos tehát kiemelni, hogy Magyarországon ezekről az emberekről gondoskodott az állam. Sőt, a közalkalmazotti ágazatban járadékfizetési csökkentéssel még több pénzt is tudtak hazavinni az emberek. A privát szférában még nagyobb volt a gond, hiszen azok a művészek abból élnek, hogy előadnak egy zeneszámot, táncolnak valahol, majd az azért járó fizetést felveszik. Most nem léphettek fel, nem volt bevételi forrásuk, de az állam a segítségükre sietett, mintegy 1 milliárd forintot sikerült a kulturális államtitkárságnak átcsoportosítania. Magyarország Kormányának fontos elve itt is érvényesült: nem segélyt osztottunk, hanem azt mondtuk a művészeknek, hogy adunk nektek 300 ezer forintot, de azt kérjük, hogy amikor majd elmúlik a veszély, akkor legyetek szívesek ezt fellépések formájában „visszafizetni”. Tehát egy amolyan munkadíj-előlegként adtuk oda pénzt a művészeknek, ők ezt elfogadták, megértették szinte minden ágazatban, a zeneművészetben, a jazz-zenészek között, a cigányzenészek között, a színészek között. A cirkuszi artistákat is így igyekeztünk segíteni, és becsülettel törlesztenek is az előadásokkal. A „Köszönjük Magyarország!” program keretében elmennek öregek otthonába, könyvtárakba, kultúrházakba, ahol ingyenesen lépnek fel. Ez egy nagyon szép összhang, ahol egyik oldalon segítséget kapnak a művészek, a másik oldalon, amikor újra kell indítani a kulturális életet, akkor ők ezt visszaszolgáltatják.

 

– A kultúrát érintő beruházások sem álltak meg a járvány idején Magyarországon. Minek köszönhető ez, és melyek ezek a fejlesztések?

– 2016-ban elindult a Modern Városok Program. Magyarország Kormánya döntött arról, hogy valamennyi megyei jogú várossal szerződést köt, és egy nagyon komoly tőkeinjekciót ad ezeknek a településeknek. A városok eldönthették, hogy melyek azok a területek, amelyeket leginkább fejleszteni szeretnének. Számomra nagy boldogság, hogy az érintettek közül tíz város úgy döntött, a fejlesztések közé a kulturális fejlesztéseket is beemelik. Utat, kikötőt, gyárat építenek, de rendbe rakják például a múzeumot, fölújítják a színházat, átépítik a könyvtárat. Ebben a tíz városban összesen húsz nagyberuházás indult el, 66 milliárd forint összegben. Gigantikus összegről van szó, amelyet az állam saját forrásból, tehát a magyar adófizetők pénzéből ad a településeknek, annak érdekében, hogy ezek a városok a kulturális életük megújításával az életminőségüket magasabbra tudják emelni. Ezeknek a beruházásoknak az darabjai már befejeződtek, ilyen például a kaposvári színház, amely ebben a programban újulhatott meg. Van, ahol az alapkőletétel történt meg, máshol a tervezésen vagyunk túl, és van, ahol már átadtunk egy épületet. Nagy boldogság számomra, hogy Békéscsaba is azok közé a városok közé tartozik, akik a kultúrára is áldoznak ebből a forrásból. Bízom abban, hogy a Munkácsy-negyed egy minőségi megújulást, minőségi életváltozást fog jelenteni a békéscsabaiak számára.

 

– Ön szerint mit jelenthet a Munkácsy-negyed Békéscsaba, Békés megye számára? Az elsődleges cél az, hogy Munkácsy Mihály örökségét ápolják, őrizzék. Ezt hogyan lehet egy városnegyed átalakításával megtenni?

Nyolc éven keresztül alkalmam volt jól megismerni a békéscsabai embereket. Tudom, hogy Békéscsabán nem csak azért jó élni, mert szeretetteljes emberek lakják.  Nem csak azért jó itt élni, mert a gondolkodásmódjuk nagyon pozitív. Hanem azért is, mert olyan kulturális színterek, alkotóterek vannak itt, amelytől magukénak érzik a Békéscsabán és környékén lakó emberek a művészeti életet. A Munkácsy-hagyaték őrzése, a múzeum és az aköré felfejlesztett kulturális rendszer továbbéltetése szintén jó döntés. Hiszen Munkácsy neve a világban mindenhol ismert, érte idejönnek az emberek a világból. Munkácsy életművére a békéscsabaiak büszkék lehetnek. A negyed minden fejlesztése azt a célt szolgálja, hogy a megkezdett kulturális csapásvonalak tovább erősödjenek, azok a rendkívül jó szakemberek, akik itt a kultúrában dolgoznak, azok nagyobb feladatokban is megmutathassák tudásukat, és Békéscsabát még erősebben helyezzék fel Magyarország kulturális térképére.

 

Ma a kultúrának mekkora turisztikai vonzereje lehet Békés megyében, Békéscsabán?

Három feladata van egy ilyen turisztikában is érintett intézménynek. Az egyik, hogy a településen lakóknak a „jó itt élni” érzésük meglegyen. Például azért jó Békéscsabán élni, mert jó elvinni a gyerekemet a bábszínházba, mert el tudok menni a Csabagyöngyébe munka után, és ott egy jó koncertet meg tudok nézni. Mert a színházba jó beülni, és már várom előre, hogy meg fogom nézni a következő bérletes darabomat. A másik, hogy a Békéscsabáról elszármazott emberek szívesen jöjjenek vissza. A nagyihoz akkor van jobban kedvem lejönni Békéscsabára, ha ott történik valami. Ha ott nem történik semmi, akkor csak azért jövök, hogy lássam a nagyit. Így meg azért is jövök, mert szeretek ott lenni. A harmadik, hogy válasszák utazási célként Csabát azok az emberek, akik Sopronban, Miskolcon, vagy Szombathelyen például hétfőn reggel az internet előtt ülnek, és azt nézik, hova lenne érdemes elmenni. Például jöjjenek Békéscsabára, mert itt olyan programok vannak, amilyeneket látni szeretnének. Mert nemcsak a kolbászfesztivál miatt lehet idejönni, hanem az év közben folyamatosan megjelenő események is alkalmassá teszik a várost arra, hogy utazási desztináció legyen. Ami ugye bevételt jelent a városnak, hiszen a turisták idehozzák a pénzüket, itt fogják elkölteni, itt mennek el boltba. Esetleg itt mennek el fodrászhoz, kozmetikushoz. Tehát a turisták által, az idegenforgalom által a városba érkező forint az itt jelenik meg, és az az itteni embereknek a jobb megélhetését fogja biztosítani.

 

– Említette a színházat, bábszínházat és a Csabagyöngye Kulturális Központot, amelyek a Munkácsy-negyed szívében vannak, illetve lesznek. Milyen feladatuk van ezeknek az intézménynek?

Egy közgyűjteményeknek, egy kiállítótereknek az elmúlt időszakban meg kellett újhodniuk. A poros tárgyak raktára típusú múzeumok ideje lejárt. Ebben a megújhodási folyamatban a Munkácsy Mihály Múzeum élen járt az országban. Nekem volt alkalmam többször, többféle kiállításukat megtekinteni, és látom, hogy élő, agyakat megmozgató, lelkeket megmozgató, interaktív, fantasztikus kiállításokat rendeznek. A Baán László által vezetett Szépművészeti Múzeumban például sorok kígyóznak a múzeum előtt, 20-30 évvel ezelőtt pedig kongtak az ürességtől ezek a múzeumok. Ugyanezt látom a békéscsabai múzeum esetében is, hogy bizony elindulnak a családok, és normális napi program lesz, hogy oda betérjünk, és megnézzük, hogy milyen programot kínál éppen. Sokkal több, mint kiállítótér, hiszen programok tömkelege, koncertek, játékok, közösségi események tömkelege jelenik meg a múzeumon belül. A múzeum a Munkácsy-negyed közepén van, és az intézményvezetők harmóniában működnek együtt, egymás munkáját segítve, kiegészítve tudják működtetni az intézményeiket. Erre büszke lehet Békéscsaba!

 

További programok »

Itthon

Területi adományosztási referensek segítik a nehéz sorsú családokat

A Megújuló Békés Megyéért Egyesület 2020 óta Segítő jobb civilektől civileknek néven egy civil összefogás útján igyekszik enyhíteni a COVID-19 járvány okozta társadalmi és gazdasági veszteségeket, a nehéz sorsú családok helyzetének könnyítésével. Cikkünkben Matuz Ádám Krisztián az egyesület elnöke számolt be arról, hogy két embert neveztek ki területi adományosztási referensnek.
2021. július 28. 19:04
FEL