Fejezetek Békéscsaba történetéből: Üzletek az Andrássyn a világháborúk között

2020. május 24. 08:13 | behir

Iparosok és kézművesek mindig is voltak városunkban az 1718-as újratelepítést követően, de sokáig kis számban képviseltették magukat, és az iparfejlődés is nehezen indult meg.

A XVIII. században kereskedők még csak elvétve voltak itt, szlovákok, görög-keleti vallásúak, a XIX. század elejétől pedig a zsidó vándorkereskedők is kezdték útba ejteni városunkat. Aztán Csaba 1841-től mezővárossá vált, 1858-ban megépült az Arad-Fiumei vasútvonal, megindult a polgárosodás, az ipar és a kereskedelem fejlődése. Ugyan az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés új keretek közé helyezte Magyarországot, de kereskedőink hamar megtalálták a lehetőségét annak, hogy ízlésesen és jó helyen berendezett üzleteikkel mind inkább becsalogassák a vásárlókat.

A II. világháborúig virágzott a kereskedelem az Andrássy úton. Az újratelepülést követően sokáig ez az útszakasz volt az Orosházára vezető országút, és a mai Bartók Béla út magasságában nagyjából véget is ért településünk. A XIX. század első évtizedeiben kezdett jobban terjeszkedni Csaba, egy 1862-ben készült térkép szerint pedig az akkor már jól kiépült, mai Bartók Béla út-Orosházi út nyomvonala szolgálta inkább az Orosházára közlekedőket. De még ekkor is Orosházi útnak hívták mai sétálóutcánkat, az 1884-ben készült térképeken aztán már Vasút utca néven jegyezték, 1910-ben pedig Andrássy útnak nevezték 1949-ig.

Feladata az lett, hogy a vasútállomással (indóház) összekösse a belvárost. Természetes volt, hogy a kereskedők is itt nyitották meg boltjaikat. Gyorsan változtak az üzletek és a tulajdonosok, nem is arra törekszünk, hogy mindenkit bemutassunk, hanem hogy egy jellemző képet adjunk városunk e területéről ebből az időszakából.

 

 

Ledig Károly – cukrászmester

A mai Andrássy út 3. alatt volt megtalálható híres cukrászdája. Nemcsak a Tevan Nyomda működött itt, vagy a rendkívül híres Stampa cukrászda, hanem a Ledig cukrászda is 1904-től. Cégét persze sokkal régebben hozta létre. Ledig 5 évig Gerbeaud-nál volt segéd, utána Oroszországban és Angliában is képezte magát. 1856-ban alapította üzletét, fennállásának 40. évfordulóján kamarai oklevéllel tüntették ki.

Ellmann Adolf – férfiszabó mester

1874-ben született, ipartestületi elöljáró, városi képviselő, takarékpénztári igazgatósági tag, a csabai társadalom elismert képviselője volt, hithű neológ izraelita. Üzletét 1899-ben alapította. A ’20-as években segédeket és tanoncokat is foglalkoztatott. 1924-ben női szabóként volt megjelölve (valójában angol női- és férfiszabó volt), ám ekkor társas céget vezetett, társtulajdonosa Németh Árpád volt. 1924-ben közös cégüket megszüntették és mindketten külön utakon folytatták. Németh Árpád női- és férfiszabóságát az Andrássy út 49. szám alá helyezte, Ellmann Adolf pedig egyedül vezette tovább saját üzletét, maradva a Kinizsi u. 14. alatt. 1925-ben bővítette szolgáltatásait angol női divatszabósággal, 1927-ből lehet olvasni, de csak mintegy mellékesen, hogy az Andrássy út 2-ben található férfiszabó üzlete. Ezzel szemben 1934-ben már a Ferenc József tér 21. szám alatt működött.

Neje Turteltaub Szeréna volt, egy lengyel eredetű izraelita család tagja. Az ő generációja volt az, akiket a Turteltaub szülők magyarosítottak, de csak a fiúkat. Őket Tardos vezetéknéven ismerjük, a leánygyermekek maradtak az eredeti, „búbos galamb” jelentésű német vezetéknéven. A visszaemlékezések szerint Szeréna nagyon szép hölgy volt, a férje, Ellmann Adolf pedig egy nagyon jó lelkű ember. Szeréna egyik testvére Tardos János nagykereskedést működtetett Békéscsabán, míg János ikertestvére, Tardos Dezső ismert ügyvéd volt.

Ellmann Adolf fia, György szintén szabó lett, édesapja műhelyében tanult és nagyon jó humorú embernek ismerték. Saját szabászata az Andrássy út 22. alatt működött. Testvére Endre ügyvéd lett, akárcsak a nagybácsi, József pedig orvos. Egyetlen leányuk Boriska volt. A család a zsidóüldözések áldozata lett, akárcsak Ellmann Adolf és felesége, a bácsinak legkevesebb 70 évesnek kellett lennie, amikor a halálba hurcolták. Legidősebb fia, György és annak felesége is odavesztek, fiuk megmenekült. Endre és keresztény, színésznő felesége szintén megmenekültek. József és felesége Marokkóba menekültek, végül Londonban állapodtak meg. Boriskát és férjét külön-külön hurcolták el Auschwitzba, a fárj nem élte túl, az asszony igen. Hazajött Békéscsabára, újra férjhez ment és 90 éves korában fejezte be életét. 

Szalay Ágnes

További programok »

FEL