Fejezetek Békéscsaba történetéből: Hogyan lett a földszintes faluból nagyváros?

Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttével a csabai lakosok addig nem tapasztalt piachoz jutottak, hiszen Ausztria, Csehország és a többi örökös tartomány területén is szabadon értékesíthették mezőgazdasági termékeiket. A vasútvonal Adriai-tengerig történő megépítésével a világpiac is elérhetővé vált számukra. Az így nyert komolyabb összeget nemcsak saját gyarapodásukra, hanem a településük szebbé tételére fordították.

A korszakban jelentős számú oktatási intézmény kezdte el működését Csabán. A színvonalas oktatáshoz olyan épületek kellenek, ahol ezt a célt maradék nélkül meg lehet valósítani. Így került sor a Rudolf Főgimnázium épületének megépítésére Alpár Ignác tervei alapján. 1902-ben adták át az Állami Elemi Népiskola épületét az Irányi utcában 12 tanteremmel. Hét évvel később indult el az első tanév a Polgári fiúiskolában a Petőfi liget mellett. Békéscsaba első polgári lányiskolája 1874 és 1875 között épült fel a mai József Attila utcában.

A csabai egyházak kis kivették részüket a fejlődésből, újabb és újabb épületeket emeltek, ahol a híveik méltó körülmények között gyakorolhatták vallásukat. 1912 decemberében avatták fel a református templomot a Deák utcában Wagner József csabai építőmester tervei alapján. A kivitelezésre kiírt pályázatot Kázsmér András és Zámecsnik Sándor vállalkozók nyerték kb. 74 ezer korona összegben. A csabai zsidóság számára két zsinagógai is épült: 1893-ban a neológ, míg egy év múlva az ortodox készült el egymással szemben, a mai Luther utcában. A Haan rajzon látható katolikus templom a hívek számának növekedése miatt kicsinek bizonyult, ezért és a templom rossz állapota miatt új építésére volt szükség. 1910. június 12-én szentelték fel a mai álló, kéttornyú katolikus templomot. Jaminában 1875/1876-ban Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint készült el az evangélikus templom eklektikus stílusban.

A települést szolgáló középületek is épültek 1850 és 1914 között. A postai szolgálatok minőségben és mennyiségben is megnövekedtek, ezért már 1872-ben postahivatal nyílt a pályaudvaron, melyet 1909-ben egy új, emeletes épülettel váltottak ki. Békéscsaba régi városházája 1853-ban, a maival szemben álló új épületbe költözött. Húsz év elteltével készült el a mai is álló városháza Sztraka Ernő tervei szerint. 1877 és 1879 között épült fel a Színház épülete, benne a Vigadóval, mely utóbbit 1879 februárjában fényes bállal nyitottak meg. Új szálloda is nyílt Békéscsabán 1868-ban, mely a Fiume nevet viselte és viseli ma is. Ez is a közbirtokossági testület elhatározásából és pénzéből készült el, melyet az Adriai-tengeri vasúti kapcsolat miatt neveztek el a tengerparti városról. A településnek gondja volt arra is, hogy kórházat hozzon létre, ez 1864-ben jött létre a mai kórház területén. 1914-ben adták át a nagyközönségnek a Közművelődés Házát, a mai Munkácsy Mihály Múzeumot az Élővíz-csatorna partján.

A gazdasági élet fellendülésének köszönhetően is „emelkedett” Békéscsaba, újabb és újabb épületek készültek el. Az 1800-as évek elején építették a Magyar Királyi Állami Méntelep épületegyüttesét. Ez legénységi és tiszti épületekből, illetve az istállókból és a lovaglótérből állt. 1897 tavaszán készült el a Selyemgubó-beváltó épülete, ahol ötvenen dolgoztak. 1909-ben kezdte el működését a Selyemfonoda egy 150 méter hosszú tágas, emeletes épületben. Ebben az időben ez volt az egyik legnagyobb ilyen gyár az országban. 1872-ben vásárolta meg Rosenthal Márton gyulai polgár a már akkor is működő csabai malmot, ő lesz az, aki 1892-ben négyemeletesre bővítette az épületet, mely a csabai képeslapok egyik legkedveltebb épülete lett.

A fent említetteken kívül természetesen még nagyon sok emeletes épületet adtak át Csabán: városi bérházakat, a gazdasági élet szereplőinek palotáit, további banképületeket, villákat, a 101. császári és királyi gyalogezred laktanyáját a vasút mellett, pósteleki kastélyt stb. Közel két generáció alatt Csaba külső képe teljesen megváltozott, földszintes faluból, nagyváros lett. A fejlődés szerencsére nem állt meg, napjainkig további épületekkel gazdagodott Békéscsaba.

Ugrai Gábor