A régi kézirat Ferdinánd és Szapolyai János királyok idejébe vezeti az olvasót, a Magyar Királyság viszályokkal teli, békére vágyó korszakába. A forrásnak felvidéki és lengyelországi vonatkozása is van. Miről szól pontosan ez a levél, és miként kerülhetett Békéscsabára?
E sorok íróját Sicz György, csabai polgár tájékoztatta Ferdinánd király levelének létéről. Az uralkodó 1531. május 24-én, Prága várából keltezte a levelet. A hátoldalra írt szövegből derül ki, hogy a kassai bíró, az esküdtek és a kassai polgárok a levél címzettjei. A levél visszautal egy évre szóló fegyverszünetre – inducie annue – mely 1531 május elejétől veszi kezdetét. Ferdinánd király arra szólítja fel a polgárokat, hogy ha 1531. április 22. és 1531 május eleje között, vagy ezen idősáv előtt vagy után sérelmet szenvedtek, vagy elhódítottak tőlük valamit, akkor jelentsék azt neki, valamint Zsigmond lengyel királyhoz menesztett követéhez. Zsigmond, lengyel király előtt ugyanis 1531. május 17. kezdetével egy hónapig tartó tárgyalás folyik. A lengyel király ítélkezik azokban az ügyekben, melyeket jelenteken a számára.
Más forrásból tudjuk, hogy 1531 január 19-én Visegrád mellett Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János diplomatái három hónapra szóló fegyverszünetet kötöttek. Később már egy évre szóló fegyverszünetről állapodtak meg, mely 1531 május elejétől volt érvényben. (Minderről Kasza Péter és Botlik Richárd tanulmányaiból tájékozódhatunk.) Elképzelhetjük, hogy a két fegyverszüneti időszak között – tehát április 22-étől és május 1-ig – a szemben álló felek egymásra támadtak, területeket foglaltak el egymástól. Ezen viszályok elsimítására nyílt tehát lehetőség 1531. május 17-étől, a lengyel király előtt esedékes egy hónapos tárgyaláson. Jagelló Zsigmond édesanyja, Erzsébet a Habsburg család tagja volt. Zsigmond 1515-ben elhunyt első felesége – Szapolyai Borbála – pedig húga volt János királynak. A lengyel király így alkalmas személyként kínálkozott Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János közötti közvetítésre.
A csabai levél hátoldalán a kassai polgároknak szóló címzés fölött – más kéz írásával – további feljegyzés olvasható. Eszerint 1531-ben Ferdinánd Szapolyai Jánossal a lengyel király előtt kötendő egyezség ügyében a bártfaiakat utasítja, hogy adják elő sérelmeiket. Igen valószínű, hogy Ferdinánd király különböző városoknak – Kassának és Bártfának – egyaránt küldött hasonló tartalmú levelet a fegyverszüneti tárgyalások során. Lehúzott bejegyzések alapján valószínűsíthető, hogy a Békéscsabán fennmaradt levelet korábban Bártfán őrizték.
Ferdinánd és János királyok emberei 1531 júliusában a lengyel király környezetében folytathatták a tárgyalást. Végül csak további harcok után, 1538-ban, Nagyváradon került sor békekötésre, ám az sem bizonyult tartósnak. Láthatjuk, hogy a diplomaták előbb rövid, majd hosszabb idejű fegyverszüneteken keresztül próbáltak a békekötés felé haladni.
Miként került Békéscsabára Ferdinánd király 1531. évi levele? A kéziratot a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség Levéltárában 8.a. 1. szám alatt őrzik, Stark Adolf hagyatékában. Stark Adolf Bártfán született, 1834-ben. Később Békéscsabára költözött, ahol szőlőnemesítőként vált ismertté. Minden bizonnyal ő hozta magával Csabára Ferdinánd király levelét, mely tudomásom szerint jelenleg városunk legrégibb kézirata. Stark Adolfnak így nem csak a Csaba gyöngyét köszönheti Békéscsaba, hanem egy régi levelet is. (Ezúton is köszönöm Szabó András Péter segítségét a levél értelemzéséhez. Rábai Krisztinának a vízjel ismertetését, Füzesi Kornél levéltárosnak az irathoz való hozzáférést, fényképeket, méret-adatokat, Sicz Györgynek a nyomra vezetést és a levél fénymásolatát köszönöm.)
Dr. Halmágyi Miklós
