Ezért nem engedik sokszor az üzletek a kártyás fizetést

Jelentősen nőtt hazánkban a bankkártya-használati hajlandóság, azaz egyre többen és egye többet fizetünk plasztikkal. A legnépszerűbb az érintés nélküli kártyahasználat. Ugyanakkor néhány hazai kereskedő meghatározott összegű költés – például ezer forint – alatt nem engedi a bankkártyás fizetést. Vajon jogszerű-e ez az eljárás?

Egyenletes ütemben emelkedett a hazai kártyahasználati hajlandóság, a jelenlegi trendek alapján az európai átlag egy évtized alatt elérhető. A kártyahasználat időbeli alakulása folyamatos növekedést mutatott a vizsgált, 2015-ös, 2016-os esztendőben. Az összes fizetési tranzakció közül a kártyás tranzakciók aránya 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Azonban, ha csak az elfogadó helyek forgalmát nézzük – azaz olyan fizetési helyzeteket, ahol van lehetőség választani a két fizetési mód között – a tényleges arány 30-35 százalék között mozgott – áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb fizetési rendszer jelentésében.

A pénzügyi intézmények pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevételei tavaly hat százalékkal emelkedtek az előző évhez képest és megközelítették az 503 milliárd forintot. Ha a tranzakciószámmal arányos bevételeket hasonlítjuk az elektronikus fizetések számához, akkor kismértékben csökkenő tendenciát láthatunk, azaz fajlagosan olcsóbbak lettek a pénzforgalmi szolgáltatások a fogyasztók számára. Hasonló a helyzet a tranzakciók értéke és az ezekkel arányos bevételek esetében is. Ugyanakkor az egy fizetési kártyára jutó bevételek esetében kismértékben emelkedő tendencia mutatkozott.

 

Semmi sem kötelező 

 

A fenti adatok a bankkártyás fizetés növekvő népszerűségét bizonyítják. A kereskedők egyre nagyobb hányada szereli fel a POS-terminálokat, hogy ne veszítse el azokat a potenciális vevőket, akik már nem hordanak szívesen maguknál nagyobb értékben készpénzt. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor számos üzlet bizonyos összeg – például ötszáz, ezer forint –, alatt nem engedi, hogy a vásárlók bankkártyával fizessenek.

Pedig a kereskedelmi egységeket semmiféle előírás nem kötelezi, hogy biztosítsák vásárlóik számára a bankkártyás fizetés lehetőségét. Illetve a pénzintézetek sem korlátozzák az üzleteket ennek használatában. Ha azonban az üzleteknek van POS-terminálja, kiköthetik, hogy bizonyos összeg alatt nem fizethetünk a plasztikkal. Ám ezt jogszerűen csak akkor alkalmazhatják az üzletek, ha vásárlók által jól látható helyre – és nem csak a fizetést közvetlenül megelőzően a kasszánál – tájékoztató táblát helyeznek ki erről.

 

Sokszor nem éri meg

 

A POS-terminál használata a kereskedelmi egység számára ugyanakkor költséggel jár, díjszabása lineáris, kizárólag a vásárlás értékére vetített százalékos kereskedői jutalékot számítanak fel a bankok. Elvileg nincsenek minimális tranzakciós díjak és olyan addicionális költségek, amelyek kisebb összegű tranzakciók esetében a bolt oldalán jelentkeznének. Ugyanakkor az elfogadóhely szolgáltatója (bankja) tranzakciónként fix, vagy minimum díjat is alkalmazhat. Ez pedig azt jelenti, hogy a kis összegű fizetésnél már nem éri meg a kereskedőnek a bankkártyát elfogadni.

Néhány pénzintézet azonban az üzletszabályzatában rögzítette, hogy a vele szerződő kereskedő a bankkártyás fizetést nem kötheti minimum vagy maximum összeghez, azt a vásárlás értékétől függetlenül köteles elfogadni. Mint ahogy azt is rögzítik néhányan, hogy a bolt a kártyás fizetésért díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget nem számíthat fel a vásárlónak. Egyébként is, a kártyabirokosok diszkriminációja a készpénzzel fizetőkkel szemben a kártyatársasági szabályok szerint tilos.

Azt pedig a vásárlók döntik el, betérnek-e egyáltalán olyan üzletbe, ahol nem lehet bakkártyával fizetni.

 

Forrás: hirado.hu, Hunyor Erna Szofia

 
Megosztás:

Címke: , , , ,