Ezer év tánctörténet - A karicskától a verbunkon át a csárdásig

2017. október 5. 18:06 | behir

Vajon hol kezdődik a tánc története? Mióta mozdulnak ritmusra, zenére az emberek? Mit nevezünk táncnak, és milyen változásokon ment át ez a csodálatos műfaj az évszázadok során? Ezekre az izgalmas kérdésekre vártuk a választ a Mindentudás Színházi Egyeteme hatodik évadját megnyitó, október 2-ai előadáson. Kovács Edit színművész, esztéta, a sorozat megálmodója és házigazdája a téma legkiválóbb tudósát és művészét hívta meg a Békéscsabai Jókai Színházba. Novák Ferenc Kossuth díjas koreográfus-rendező, néprajzkutató, a Nemzet Művésze kalauzolta a közönséget, mondandóját a nagyszerű Balassi Táncegyüttes tagjai illusztrálták. (Niedzielsky Katalin írása)

A Sík Ferenc Kamaraszínház névadójának szívét, aki egykor néptáncosként kezdte művészi pályáját, majd rendezőként írta be nevét a színháztörténetbe és már több évtizede a mennyei társulatból követi az eseményeket, valószínűleg nem minden bemutató dobogtatja meg egyformán. De a legendás Novák Tata lebilincselő előadása és a balassisok fellépése biztosan megnyerte tetszését. Nem véletlen az sem, hogy az egyébként is nagyon népszerű sorozat közönsége zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, hiszen Békéscsaba a néptánc bölcsője, ahol a kiváló Balassi Táncegyüttes immár hetvenéves múltra tekint vissza.

"Az emberi természeten kívül egyetlen más élőlény sincs birtokában a testet hangokra mozgató érzés parancsának. Ezt a ringató parancsot ritmusnak nevezzük, s azt a parancsot, mely a magas és mély hangok összefonódását kormányozza: harmóniának. Ezek együtt pedig a táncot teremtik meg." Platon szavait idézte Kovács Edit köszöntőjében, majd arról beszélt, hogy az emberek kezdettől fogva táncra perdültek, az eredményes vadászat vagy a bő termés reményében, szórakozásból vagy egyszerűen azért, hogy múljanak el az ínséges idők.

- Sokszor a tánc segítségével próbáltak az emberek kapcsolatba lépni a természetfeletti világgal, a szellemekkel, az istenségekkel. Ehhez a kommunikációhoz minden népcsoport kialakított magának egy rá jellemző táncformát. Vajon a magyarok milyen táncokat választottak, és hogyan változtak ezek az elmúlt századok alatt? – hangzott el a bevezetőben.

Novák Ferenc életét, munkásságát bemutatva Kovács Edit elmondta, hogy az előadó az ELTÉ-n néprajz szakon diplomázott, majd a Színház és Filmművészeti Főiskolán a koreográfus-rendező szakot is elvégezte. 1954-ben került a Bihari Táncegyüttes élére, ahol olyan nagyszerű koreográfiák fűződnek a nevéhez, mint a Várj reám! vagy a Kőműves Kelemen. 1965-ben kinevezték a Honvéd Együttes tánckarvezetőjének, majd a Szegedi Nemzetközi néptáncfesztivál művészeti vezetője lett.

Ezután az amszterdami Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője, 1983-tól a Honvéd Együttes művészeti igazgatója, a Magyar Táncművészek Szövetségének főtitkára. Novák Ferenc nevéhez fűződik olyan emblematikus előadások koreográfiája, mint az 1981-ben bemutatott Csíksomlyói Passió, az 1983-as István, a király című rockopera. Munkásságát számtalan díjjal is elismerték, többek között 1993-ban Kossuth-díjat kapott, és 2014-ben lett a Nemzet Művésze.

Az előadást a Balassi Táncegyüttes nagyszerű táncosai színesítették: Bartyik Tímea, Mlinár-Kőrösi Katalin, Mlinár Zsuzsa, Vaszkóné Mohnács Renáta, Gáspár Bendegúz, ifjabb Mlinár Pál, Mlinár Péter és Vaszkó János. Hegedűn Schäfer Szilveszter, brácsán Rácz Gyula, nagybőgőn Bene Gábor játszott.

A magyar néptánc mintegy ezeréves történetét átfogó előadását Novák Ferenc azzal kezdte, hogy pontosan nem tudjuk, milyen táncot jártak a honfoglaló magyarok, mert senki sem jegyezte fel, nincsenek írásos dokumentumok. Annyit azonban állíthatunk, hogy a tánc kezdetektől jelen van az emberiség történetében, az ősi rituálékban, vallásos ünnepeken tűnt fel először, és a különböző népcsoportoknak mindig megvolt a sajátos formája.

- Az európai írásbeliség 1000 után számol be táncmesterek tevékenységéről, tehát akkor már táncoltak. Az államalapítás korában egész Európában minden nép körtáncot járt, hogy ez a forma hogyan került Magyarországra, azzal kapcsolatban vannak kérdőjelek. Valószínűsíthető, hogy a Rajna vidékéről mesteremberek, latinuszok hozták el hozzánk. A Római Birodalomban a latinuszoké volt az első utca a palota mellett, minden más rétegé csak azután következett. Tehát ők voltak a legfontosabbak a társadalom számára, akik hangszert, körtáncot hoztak. Az 1200-as évekből maradt fenn egy olyan írás, amely megtiltja, hogy a hívek a templomkertben körtáncot járjanak, tehát jártak. A körtánc egy fegyelmezett forma, tisztességes dolog, a Balkánon még fennmaradt, a törökök már nem engedték be a területükre – magyarázta Novák Ferenc.

Megtudtuk, hogy a dunántúli karikázó Kelet-Szlovákiában karicskaként ismert, valószínű a középkorból származik, de az ókorban is megvolt már, erre utalnak bizonyos vázafestmények. Körtáncot jártak az északi népek is, amikor kijöttek a templomból, a körtánc tehát a legarchaikusabb forma.

Lukianosz szerint a fegyvertánc is archaikus, egy 17. század végi angol forrás ad pontos leírást arról, hogy a virtuóz magyar táncban a lányok szoknyája körül forgatják a kardot.

- A fegyverkovács cigány nem hordhatott kardot, ezért bottal helyettesítették a fegyvert, ez a cigány botoló csak bizonyos vidékekre jellemző. A magyar néptánc egységes képet mutat Európában, legalább táncban nagyhatalom vagyunk. A paraszttánc vagy kanásztánc pontos koreográfiáját Csokonai vetette papírra, a marhákat legeltető, hajtó alföldi emberek táncát írja le pásztortáncként – haladt tovább az időutazásban az előadó. - A reneszánsz a táncban is jelentős fejlődést hozott, a 14. század igazi robbanás volt a kultúrában, hiszen a festményeken meztelen nők jelentek meg, Boccaccio igazi pornónovellát írt a Dekameronban. Újdonságként megjelent az ugróstánc, a serenella, ami botrányként hatott, de megállíthatatlan volt. A Kárpátok déli lejtőiig gyorsan terjedt, nemcsak a szellem, hanem a test is felszabadult a reneszánsz korszakában.

Egy somogyi és egy rábaközi változatot láttunk a Balassi Táncegyüttestől, Novák Ferenc megjegyezte: úgy táncolták, ahogyan akarták, tudták, mint később a rock and rollt.
Aztán a 16. században ismét új divat jött, ezúttal a Németalföldről, Flandriából a horgostánc az ugrós helyett. Ez már a barokk, az agyondíszített ornamentika kora, a zenében felcsendülnek a barokk vonós hangszerek, amire „a magyar és román legények nem tudtak nyugton maradni”. Példaként a jól ismert Hol jártál az éjjel, cinegemadár? kezdetű népdalt hallottuk. Teljesen más a kalotaszegi legényes, amivel kapcsolatban egy kedves mondást is idézett Novák Ferenc. Egy néni definícióját osztotta meg velünk: „A legjobb táncos az, aki a lábával a legszebben csipkézi ki a levegőt.” A paraszt barokk jellegzetes tánca a dreher, a forgatós volt, pergős román és magyar változatot láthattunk a balassisok előadásában.

A dekadencia idején, 1715-ben a bécsi udvar verbuválta a katonákat, duda, síp, dob hívta a seregbe a legényeket. Az ital ingyen járt, a verbunkra táncra perdültek, és aláírták a szerződést. Ha elfogadták az ingyen bort, a verbunkbort, az már aláírásnak számított. Erről a katonatáncról lelkesen írtak a korabeli írók, úgy üdvözölték, mint valami igazi magyar dolgot, a verbunk mellé magyaros táncokat csináltattak, koreografáltattak. A Palotás, Lavotta, Rózsavölgyi neve hangzott el példaként.

- A reformkorban fontos volt a verbunk, benne a körtánc, a sarkantyús, a műtánc a forradalom előkészítésében játszott szerepet, báltermekben zúgott a műtánc. A verbunk bevonult a fesztiválos összejövetelekre is, kialakult a műtánc, amelynek szellemi értéke óriási, ugyanakkor a nép járta a magáét.
Novák Ferenc előadása vége felé közeledve leszögezte: a pesti polgárság nem tudta, hogy milyen a néptánc falun. 1843-ban született a csárdás szó, ami azt jelenti, úgy kell táncolni, mint a csárdában, a verbunk mutatványos tánccá vált. Mint megtudtuk, a néptánc, ez a felbecsülhetetlen szellemi kincs nagyon későn, a 20. század 30-as, 40-es éveiben költözött csak be a városba, a kulturális életbe.

A Mindentudás Színházi Egyeteme november 6-án 18 órakor folytatódik, és a következő program Pozsgai Zsolt A szellemúrnő című történelmi játékának bemutatójához kapcsolódik. A művében a békéscsabai Ábránfy Katalin és a reformáció korát megidéző íróval beszélget majd Kovács Edit, az előadásra meglepetésvendégeket is várnak.

 

Niedzielsky Katalin

További programok »

Kultúra

Békéscsaba is csatlakozott az Orgonák éjszakájához

Békéscsaba is csatlakozott az Orgonák éjszakája elnevezésű országos programsorozathoz. Az evangélikus nagytemplomban Alföldi Csaba adott hangversenyt, melynek első darabja Kovács Szilárd Intrada című műve az ország több mint 50 orgonáján egyszerre csendült fel.
2019. július 21. 12:03
FEL