Lengyelország után a régióban Magyarországon nőttek a legjobban a bérek tavaly, írja a V4-es országok statisztikai hivatalainak adataira hivatkozva a Világgazdaság. Míg hazánkban 2021-ben 8,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér, Lengyelországban 9,6 százalékkal, Szlovákiában 6,9, Csehországban pedig 6,1 százalékkal nőttek a nemzetgazdasági keresetek.
A legmagasabb fizetések továbbra is ez utóbbi országban találhatók: Csehországban 2021-ben 37 839 korona, azaz 530 ezer forint volt a bruttó átlagbér, őt követi jelentősen lemaradva Lengyelország 5662 złotyval (444 ezer forint), illetve Magyarország 438 800 forintos átlagkeresettel. A legalacsonyabb bérek ma már Szlovákiában vannak, északi szomszédunknál a 2020-as 1133 euróról 1211 euróra nőttek a keresetek, ami mintegy 433 ezer forintnak felel meg.
Magyarországon tavaly a korábbi éveknél némileg lassúbb volt a keresetek emelkedése, ám így is folytatódott a felzárkózás, elsősorban a közszféra béremelései, illetve az év végi béren kívüli juttatások húzták a dinamikát. Ennek köszönhető, hogydecemberben közel 492 ezer forint volt a bruttó átlagfizetés.
A nemzetgazdasági ágak közül az információ és a kommunikáció számít a legjobban fizetett szektornak. Lengyelországban ezen a területen 10 084 złotyt, azaz 791 ezer forintot is lehetett keresni 2021-ben, Magyarországon pedig a legkevesebbet, 730 ezer forintot. A három ország közül hazánkban voltak a legmagasabbak a keresetek a feldolgozóiparban: a KSH által mért 458 ezer forintos átlagbért Szlovákia 447 ezer, Lengyelország pedig 443 ezer forinttal követi.
Az építőpari fizetésekben ennél jóval nagyobb eltérések vannak a V4-ek között. Míg Lengyelországban az átlagbért is meghaladják a szektorban a keresetek (5825 złoty, 457 ezer forint), addig Magyarországon a 350 ezer forinttal attól elmaradnak, északi szomszédunknál pedig még a magyart is alulmúlják, ott ugyanis 818 euró volt tavaly, tehát még a 300 ezer forintot sem érte el.
