Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szakképzésért és Felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára kifejtette: hazánk gazdasága minőségi munkaerőt igényel, ezért a szakképzés célja az, hogy ehhez igazodó munkaerőt képezzen.
– Az új szakképzés olyan komplex fejlesztés, amelyben iparágak újulhatnak meg, ilyen a nyomdaipar is – hangsúlyozta az államtitkár a behir.hu kérdésére. – Új szakképzési rendszerek jönnek létre, például a kreatív technikum, amelyben a nyomdaipari szakember és az ipari grafikus összekapcsolódik, vagyis olyan tartalmi megújulásokat hoztunk létre, amelyek szolgálják az iparágakat és kiegészülnek a 21. századi infrastruktúrafejlesztéssel – összegzett.
Az államtitkár arra is kitért, hogy ezek a beruházások komoly tanműhely, képzőközpont fejlesztéseket takarnak. Kiemelte, hogy a békéscsabai projektben nemhogy középiskolai, de ipari szinten is első osztályú eszközöket, gépeket tudtak beszerezni.
– A pandémiás időszak megmutatta, hogy szükség van könyvekre, hiszen jóval több fogyott belőlük, de ott van a csomagolóipar, amely minden iparág számára lényeges. Ha ez kiegészül a kreativitással, akkor olyan termék születik, amely más termékek eladását tudja szolgálni. Ez az iskola arra példa, hogy ez a tudás komplexen jelenik meg, nem csak eszközökben, hanem oktatói tudásban is – fűzte hozzá.
Galéria
Herczeg Tamás, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a kormány a Modern Városok Programban országszerte 270 projektre mintegy 4000 milliárd forintot fordít, ebből idén és jövőre 600 milliárd forint jut. Emlékeztetett, hogy Békéscsaba szempontjából kiemelt beruházás a decembertől újabb szakasszal bővülő M44-es gyorsforgalmi út építése, majd kiemelte, hogy a projekt újabb elemmel is bővült, a 7 milliárd forint összértékű út- és járdafejlesztési beruházással.
Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere a város nyomdaiparban betöltött szerepére hívta fel a figyelmet, hiszen mint mondta, a békési megyeszékhelyen 33 iparági vállalkozás működik. Egyúttal arra is rámutatott, hogy a településen nemcsak az ötletek szintjén jönnek létre a projektek, hanem azokat meg is valósítják.
Mucsi Balázs, a Békéscsabai Szakképzési Centrum főigazgatója arról beszélt, hogy az 1,9 milliárd forint kormányzati támogatásból létrejött képzőközpont Európa egyik legnagyobbja és legfelszereltebbje. Hangsúlyozta, hogy a középiskolai kereteken túl a felsőoktatás számára is nyitottá kívánják tenni ezt a teret.
– A képzőközpontban a kreatív ágazaton belül jellemzően a csomagolóipar, a flexo-nyomtatás, gyakorlatilag valamennyi nyomdaipari folyamat kiválóan modellezhető. A képzés révén a párhuzamos szakmák, így a grafikusok, kiadványszerkesztők, fotósok is rá tudnak kapcsolódni erre az ágazatra, műveltségi területre – közölte a főigazgató.
Mucsi Balázs arra is kitért, hogy a beruházást az ipari környezet hívta életre, ebben sokat segítettek a vállalatok, az iparkamara és az önkormányzat is. Véleménye szerint azok a diákok, akik a középfokú vagy felnőttoktatásba kapcsolódnak be, helyben tudnak biztos egzisztenciához jutni.
H.D., V.D.
