Az új módszer alapján a fémet sok kicsi lézerégetéssel hozzák létre, a felületén apró mintákat maratva, amelyek csapdába ejtik a levegőt – írja a Daily Mail.
A Rochester Egyetem kutatói szerint a fém akkor is visszatér a víz alól, ha süllyedésre kényszerül, és tovább lebeg a felszínen, amint a nyomást eltávolítják. „Ez a felfedezés elsüllyeszthetetlen hajókhoz, és olyan hordható úszókészülékhez vezethet, amelyek az után is a felszínen maradnak, hogy léket kapnak. Akár olyan elektronikus megfigyelő eszközök is létrehozhatók, melyek hosszú távon fennmaradhatnak az óceánban” – mondta Chunlei Guo professzor, a tanulmány vezetője.
Tűzhangyák és vízipókok inspirálták a csapatot
A tűz hangyák úgy képesek hosszú ideig túlélni a víz alatt vagy a víz felszínén túlélni, hogy a végtagjaikat egyesítve egy tutajt alkotnak. Ezután csapdába ejtik a levegőt a vízálló testrészeik között, ami így fenntartja őket.
A csapat munkáját a vízipókok – vagy más néven búvárpókok (Argyroneta aquatica) – is inspirálták. A vízipók egy kupola alakú hálót hoz létre, amelyet levegővel tölt fel, majd a vízálló lábai és hasa között hordoz. Ezután a kupola levegőjét használja a lélegzéshez, és csak akkor megy a felszínre, amikor újra kell tölteni a hálót.
Guo professzor a levegő buborékban történő megőrzésének módszerét alkalmazta annak biztosítása érdekében, hogy a fémszerkezetei akkor is elegendő levegőt tartsanak meg a felszínre töréshez – és az ott lebegéshez –, ha sok időt kell a víz alatt tölteniük.
A folyamat során két előkezelt fémfelületet egymásnak fordítanak, közöttük éppen annyi helyet hagyva, hogy levegőbuborék képződhessen.
A felületek szuperhidrofóbbá (rendkívül vízállóvá) válnak, és megakadályozzák a víz bejutását a középső rekeszbe, még akkor is, a szerkezetet a víz alá kényszerül.
A maratási folyamat bármilyen anyagon működik
Dr. Guo szerint a „maratási folyamat”, amely a vízálló felületek létrehozásának központi eleme, bármilyen fémen vagy más anyagon használható.
A csapat a tesztek során egyre hosszabb ideig tartotta a fémet nyomással a víz alatt, majd megvizsgálta, hogy utána visszatér-e a víz felszínére és képes-e ott tovább úszni.
A felületét átszúrva is úgy találták, hogy a szerkezet megtartja képességét a vízen való lebegésre, mivel a rétegek közötti légbuborék egy része ép marad.
Rengeteg életet menthetnek meg
Az új felfedezés rengeteg ember menthet meg. Elég csak az egykor elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic 1912-es katasztrófájára gondolni, melynek következtében hozzávetőlegesen 1500-an haltak meg.
A Statista 2017-es kimutatása a tíz év alatt elsüllyedt 1185 hajó helyzete alapján tíz különösen veszélyes régiót jelölt meg, ahol a legtöbb hajótörés történt 2007 óta.
A listát vezető régió Dél-Kína, az Indokínai-félsziget, a Fülöp-szigetek és Indonézia közelében található. Ebben a térségben 249 hajó süllyedt el a jelentés szerint.
A második helyen a kelet-mediterrán térség és a Fekete-tenger áll 162 hajótöréses esettel, míg a harmadik legveszélyesebb régió Japánnál található, ahol 139 vízi jármű kényszerült a víz alá.
Magyarországon május 29-én süllyedt el a Hableány sétahajó Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreai turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták a hatóságok, egyet még nem találtak meg.
Forrás: hirado.hu
