A nyitóesemény házigazdája Tóth Tibor, a MATE Agrárcsoport vezérigazgatója volt, aki elmondta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézete által gesztorált vetőmag-gazdálkodási szakmérnök képzés több, mint 40 éves múlttal rendelkezik.
– A MATE Növénytermesztési-tudományok Intézete, az idén 100 éves Gabonakutató, a MATE Agrárcsoport és a Békés Vármegyei Kormányhivatal közös együttműködés révén 2024-ben első alkalommal rendezi meg az Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferenciát, amely a hazai vetőmag-gazdálkodás hiánypótló szakmai fóruma és szakember találkozója. A tanácskozáson a hazai tudományos műhelyek, a termelők, a forgalmazók és a nemesítőházak munkatársainak lehetősége nyílik arra, hogy beszámoljanak munkájukról és eredményeikről. A konferencia célja, hogy elősegítse a vetőmagtermesztéssel, az értékesítéssel, a nemesítéssel foglalkozó szakemberek, kormányzati döntéshozók, a szakhatóságok, valamint a termelők közötti párbeszédet, valamint a közös programok előkészítését – ismertette.
Gyuricza Csaba arról beszélt: a konferencia megszervezésével az volt a cél, hogy összehozzák azokat az ágazati szereplőket, akik a vetőmag nemesítésben, előállításban, forgalmazásban, tehát az ágazat valamely szegmensében érdekeltek lehetnek.
– Az elmúlt években olyan változások zajlanak a mezőgazdaságban, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte, amelyekre korábban példa nem volt. Példa nélküli ez a technológiai fejlődés, ezzel egyidejűleg egy globális népességnövekedés zajlik, amelyből az is következik, hogy egyre kisebb területen kell egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert előállítani. Egyre jobban bebizonyosodik az, hogy ma már egy ország erejét nem a mérete határozza meg, hanem az, hogy képes-e magának energiát, élelmiszer alapanyagot termelni, ebből pedig élelmiszert előállítani – fejtette ki.
Hozzátette, a hazai ágazatnak egységes nemesítési programra, és a nemesítés, a vetőmag előállítás, a vetőmag forgalmazás egységes rendszerbe foglalására van szüksége.
Rákóczi Attila kiemelte, a Békés Vármegyei Kormányhivatal és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több éves együttműködésre tekint vissza, amelyben számos szakmai egyeztetés, konferencia, beiskolázási tevékenység folyt. Az egyetem aktívan részt vesz a kormányhivatal tudományos tanács, a pályaorientációs kerekasztal működtetésében, valamint a szakképzési munkacsoportban is.
– Ez az esemény tovább erősíti azt a fajta törekvésünket, amely az agrárium és a vidék fejlesztését, a gazdatársdalom megerősítését szolgálja – húzta alá Rákóczi Attila.
Papp Zsolt György szerint a vetőmag ágazat Magyarország számára stratégiai fontosságú, magas színvonalon tartása pedig nemzetgazdasági érdek. Hozzátette: Magyarországon hozzávetőlegesen 120-130 ezer hektáron folyik vetőmagtermesztés, amellyel körülbelül 1200 vállalkozás foglalkozik.
– Ezért is fontos az, hogyan tudunk előre lépni a magyar fajták mind szélesebb körben történő megismertetésében, vetésterületeinek növekedésében – tette hozzá.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese elmondta, nem kérdés, hogy az európai mezőgazdaságnak folyamatos innovációra van szüksége a növénynemesítés, a növénytermesztés területén, amely stratégiai prioritás a mezőgazdaság termelékenységének növekedése érdekében.
– Meg kell felelnünk a növekvő népesség igényeinek, az élelmiszerbiztonsággal és a hatékonysággal együtt. Az igények kielégítésében a kutatáson, a genetikai fejlesztésen alapuló növénynemesítés az egyik fő támaszunk. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy az Európi Tanácsnak elnökeként végére érjünk a növényi szaporítóanyag-előállításra vonatkozó szabályok módosításának. Látható, hogy a vetőmag gazdálkodás széles és szerteágazó, az egész ágazatot befolyásoló tényező. Éppen ideje volt már elindítani ezt a konferenciasorozatot – foglalta össze Farkas Sándor.
A miniszterhelyettes kiemelte, az Agrárminisztérium elkötelezett a vetőmagágazat támogatásában is, amelyet az is jelez, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben külön felhívásban juthatnak támogatási forráshoz az ágazat szereplői.
