A textilfesztivált Ragány Misa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának előadó-művészeti főosztályvezetője nyitotta meg, aki elmondta: az országban több évszázados hagyománya van a textiliparnak, amely a mai napig minden hétköznapi ember életébe beleszövődik.
– Amikor ma népi textíliákról beszélünk, akkor az alatt hímzést, szövést, nemez-, csipke- és viseletkészítést értünk. Viseljük, körülvesznek bennünket, élünk bennük, velük és közöttük. Mindennapjaink részévé válhatnak és válnak. Szinte mindannyiunk háztartásában jelen vannak nagyszüleink hímzett terítői, a gardróbban egy-egy blúz vagy más szőtt ruhadarab. Kinek ne lenne a környezetében valami olyan tárgy, kiegészítő- vagy díszítőelem, amely a textilművészet tárgykörében ragadható meg? – tette fel a kérdést a főosztályvezető.
Az idei konferenciára közel négyszázan érkeztek azzal a szándékkal, hogy betekintést kapjanak napjaink textilhagyományaiba. Az esemény védnökei közt szerepel az Európai Kézműves Szövetség (European Folk Art and Craft Federation) is. Közreműködésükkel az előadók közt nem csupán magyar, hanem finn, illetve számi, észt, norvég, továbbá osztrák és szlovák előadókat is találunk, akik országuk, térségük máig élő textilhagyományainak bemutatására vállalkoznak.
A konferencia társrendezvényeként megnyílt a „Népi textíliák a mai életünkben” című országos pályázati kiállítás. A hímzés, szövés, csipke, nemez és viselet szakterületekről olyan korszerű és újszerű tárgyak, tárgyegyüttesek elkészítését vállalták a pályázók, amelyek a hétköznapokban is kiválóan használhatók és viselhetők.
– A kiállítás hűen tükrözi azt, hogy ezek a tárgyak nem porosodó vitrinbe valók, hanem rámutatnak a megújulásra, illetve jelzik a helyüket a 21. században. Ezek a tárgyak szerephez jutnak mindennapi életünkben. Ha belegondolunk, akkor ezek a darabok több száz évvel ezelőtt minden ember háztartásában megtalálhatóak voltak társadalmi osztálytól függetlenül. Ezeknek a motívumoknak üzenete van, ráadásul nem tettek különbséget paraszt és nemes között. Úgy gondolom, hogy ez azóta sem változott – fogalmazott Kékedi László, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának vezetője.
Az idei felhívásra 153 egyéni alkotótól és 69 közösségtől érkezett be közel 1800 pályamunka. A szakmai zsűri 61-et díjazott, és 1293 darabot javasolt kiállításra, amelyek a Békés Megyei Könyvtárban tekinthetők meg április 3-ig.
Galéria
