A kétszeres magyar bajnok, válogatott Kovács László 1985-ben védte a békéscsabai kaput. Hatvanhat éves korában, rövid, gyógyíthatatlan betegség következtében pénteken a győri kórházban hunyt el.
Kovács László 1951-ben született Tatabányán. Szülővárosának Bányász csapatában nevelkedett. 1971/72-ben a sorkatonai szolgálat alatt a Honvéd Rákóczi SE kapusa volt. Leszerelés után Székesfehérvárra került a Videotonhoz. Itt nyolc idényen keresztül volt a csapat elsőszámú hálóőre (sorozatban 208 mérkőzésen). Az 1975/76-os idényben másodikak lettek a bajnokságban a Ferencváros mögött. 1980-ban, egy sérülés után, nem tudott visszakerülni a kapuba, így Kaposvárra kívánt igazolni, de a két csapat nem tudott megegyezni. Így több mint egy éven keresztül nem szerepelt NB I-es mérkőzésen. 1981-ben szezon közben igazolt a Verebes-féle RÁBA ETO-ba, ahol 1984-ig játszott. Itt az első két idényben bajnokok lettek.
1985-ben érkezett Békéscsabára, ahol akkor Süle István vezette a labdarúgócsapatot. A magabiztos, rutinos hálóőr hamar a közönség kedvence lett.
Idény közben igazolt Siófokra, ahol még három szezonon keresztül védett. 1988-ban még egy rövid időre visszatért Győrbe. Pályafutását a burgenlandi SC Forchtenstein csapatában fejezte be. A magyar első osztályban 262 bajnoki meccsen szerepelt.
A magyar válogatottban 12 alkalommal védett 1975 és 1977 között. Az 1978-as argentínai világbajnokságon szereplő csapat tagja volt, de mérkőzésen nem szerepelt.
Az aktív évek után is a futballpályák bűvöletében tevékenykedett. 2008-tól Pápán dolgozott, kapusedzőként, illetve vezetőedzőként. Legutóbb Budaörsön segített a szakértelmével.
Isten nyugosztalja.
