Életmentő karnyújtás: A vízben pillanatokon belül jöhet a baj

15:21 | Bere Mátyás

A nyári hőségben nincs csábítóbb a hűsítő hullámoknál, de a szabad vizek világa kiszámíthatatlan. Sokan elfelejtik, hogy a folyók és tavak nem kontrollált medencék: a sodrás, a hirtelen mélyülő meder és a rejtett örvények másodpercek alatt tragédiát okozhatnak. Szanazugnál – a Kettős-Körös és a Fekete-Körös találkozásánál – két tapasztalt helyi rendőrrel beszélgettünk arról, hogyan élvezhetjük biztonságosan a vizet, és melyek a legmakacsabb, életveszélyes tévhitek.

 
A látszat csal: miért nem kiabál a fuldokló?

A filmekben a vízi balesetek mindig drámaiak: látványos csapkodás, segélykiáltások, messziről észrevehető küzdelem. A valóság ezzel szemben sokkolóan csendes és észrevétlen.

– A filmekben mindig az látható, hogy kiabálnak, de a valóságban ez nem így történik: a fuldokló személy általában nem tud hangot kiadni – hívja fel a figyelmet a legfontosabb különbségre Fenesiné Markovich Nóra rendőr százados. Amikor valaki fuldoklik, a szervezete minden energiát a levegővételre fordít, így a beszédre vagy a kiabálásra fizikailag képtelen. A tragédiák ezért gyakran a gyanútlan környezet közvetlen közelében, néma csendben történnek.

A segítségnyújtásnak is megvannak a maga vastörvényei. Sokan hősiesen, azonnal a vízbe ugranak a bajbajutott után, ám ez képzettség nélkül nagyon veszélyes lehet.

– Egy fuldokló ember ugyanis a sokk hatására a megszokott fizikai erejének a többszörösével rendelkezik, és könnyen lehúzhatja a menteni igyekvő személyt is – figyelmeztet a százados. A közvetlen fizikai kontaktus helyett használjunk mentőeszközt – például mentőpatkót vagy kötelet –, és haladéktalanul hívjuk a 112-es segélyhívót, vagy kérjük a strandon dolgozó szakszerű mentőszemélyzet segítségét.

 

Fotó: Bere Mátyás / behir.hu

A „karnyújtásnyi távolság” szabálya

Medve István rendőr zászlós, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának járőrparancsnoka nap mint nap ellenőrzi a vízen közlekedőket és a parton pihenőket. Tapasztalatai szerint a leggyakoribb és legveszélyesebb hiba a szülői felügyelet hiánya.

– Többször tapasztaltuk, hogy 4-5 éves gyermekek úszógumival a kijelölt fürdőhely határát jelölő bójánál, bent fürdenek, miközben a szülő kint van a parton – meséli a zászlós.

Sokan ringatják magukat abba a tévhitbe, hogy egy úszógumi, egy karúszó vagy egy felfújható matrac megvédi a gyermeket. A szakemberek egybehangzóan állítják: ezek csupán játékok, nem életmentő eszközök, ráadásul könnyen kiszakadhatnak vagy átfordulhatnak.

– Az ilyen korú gyermekeknek közvetlen felügyeletre van szükségük. Ez a mi értelmezésünkben – de szerintem ezt mindenki elismeri – karnyújtásnyi távolságot jelent – hangsúlyozza Medve István. Ez azt jelenti, hogy a szülőnek fizikailag is a vízben, közvetlenül a gyermek mellett kell tartózkodnia.

Fenesiné Markovich Nóra otthoni praktikát is javasol a folyamatos figyelem fenntartására: – A nagyobb gyerekek is mindig integessenek a szüleiknek, jelezve: „Anya, itt vagyok!”, „Apa, itt vagyok!”, különösen akkor, ha beljebb engedjük őket, vagy egyedül tartózkodnak a vízben. – Ezzel a játékkal folyamatosan megmarad a létfontosságú szemkontaktus.

 

Fotó: Bucsai Ákos / behir.hu

Miért pont a kijelölt fürdőhely?

Bár a vadregényes, elhagyatott folyópartok romantikusnak tűnhetnek, a rendőrök nyomatékosan a kijelölt strandokat javasolják. Ezeken a helyeken folyamatosan ellenőrzik a medret, van képzett őrszemélyzet, és ha mégis baj történne, a tömeg paradox módon védelmet jelent, hiszen gyorsabban érkezik a segítség.

Ha mégis olyan szakaszon fürdőzünk, amely nem esik tilalom alá, de nem is kijelölt strand, tartsuk be a legfontosabb óvintézkedéseket: Kerüljük a tiltott zónákat! (Hidak, kikötők, duzzasztóművek környéke, sűrű hajóforgalmú szakaszok) és maradjunk partközelben.

Feltérképezés: – Fontos, hogy a családfő először egyedül térképezze fel a vizet és a partot. Győződjön meg róla, milyen a víz, milyenek a viszonyok – javasolja Fenesiné Markovich Nóra.

Ismerjük a helyzetünket: Mindig tisztázzuk, pontosan melyik parton, milyen jelzéseknél vagyunk, hogy szükség esetén pontos helyszínt tudjunk megadni a mentőknek.

A vízi rendészet célja nem a büntetés, hanem a megelőzés és a biztonság garantálása. Ahogy Medve István zászlós összegezte munkájuk lényegét: – Valójában felügyeleti tevékenységet hajtunk végre, tehát gyakorlatilag mindenkit ellenőrzünk, aki a vízen közlekedik, vagy a vízparton tartózkodik – legyen az hajóvezető, csónakvezető, túrázó vagy akár egy horgász. Arra ügyelünk, hogy a vízparti tartózkodásuk során betartsák a biztonsági előírásokat, biztonságban legyenek, illetve ha mentésre kerül a sor, akkor azt minél hamarabb meg tudjuk kezdeni, és időben ott legyünk.

 

Galéria

További programok »

Friss hírek

Életmentő karnyújtás: A vízben pillanatokon belül jöhet a baj

A nyári hőségben nincs csábítóbb a hűsítő hullámoknál, de a szabad vizek világa kiszámíthatatlan. Sokan elfelejtik, hogy a folyók és tavak nem kontrollált medencék: a sodrás, a hirtelen mélyülő meder és a rejtett örvények másodpercek alatt tragédiát okozhatnak. Szanazugnál – a Kettős-Körös és a Fekete-Körös találkozásánál – két tapasztalt helyi rendőrrel beszélgettünk arról, hogyan élvezhetjük biztonságosan a vizet, és melyek a legmakacsabb, életveszélyes tévhitek.
15:21
FEL