Egyszer egy ember lóval ment át a hídon, a diákok majdnem a vízbe ugrottak

2024. október 28. 11:07 | Such Tamás

A József Attila és a Deák utcákat összekötő Réthy Pál híd ünnepélyes felavatása kapcsán hídköszöntő városismereti sétára invitált a Békés Megyei Könyvtár minden érdeklődőt vasárnap délután. A kellemes korzózás során a megjelentek megismerkedhettek a Munkácsy Negyed területén található hidak és köztéri alkotások történetével. Túravezető: Juhász Zoltán, a könyvtár igazgatója volt.

Kereken 87 fő érkezett az évszak egyik legszebb délutánján, a Békés Megyei Könyvtár Csabagyöngye felőli bejárata elé. Juhász Zoltán már közel két tucatnyi sétát vezetett a közelmúltban, ergo már becsukott szemmel is ismeri az útvonalat. Egy tény, az utóbbi volt a legnagyobb létszámú.

A túra első állomása a Sztraka Ernő híd volt. Sztraka nevéhez fűződik a városháza, a Jókai színház építésének a vezetése, utcanyitások, illetve felszámolta a városi sikátorokat, továbbá ő tervezte a hidat, amelyet már felújítva két esztendeje adtak át.

 

Juhász Zoltán – Fotó: Such Tamás / behir.hu

 

Azt követően az érdeklődők a Munkácsy hídhoz érkeztek. A túravezető elmesélte, Munkácsynak inasként egyszer sárgára kellett festenie. Tovább megjegyezte, az Élővíz-csatorna, könyvtár melletti szakaszán – amely akkoriban egy népszerű fürdőzőhely volt – egyszer a leendő világhírű festőnk is ott lubickolt mezitelenül. Az eseménynek épp szemtanúja volt egy arra sétafikáló lánycsapat is.

Majd a bibliotéka első embere a következő mérföldkőnél, azaz a város legújabb hídjánál elmondta, a néhány hete átadott Réthy Pál híd elődje 1901-ben fahídként kezdte a pályafutását – Ádám Gusztáv tervei és Áchim László kivitelezése alapján. 

 

Galéria

 

1924-ben a közgyűlés döntése alapján a fahidat át akarták rakni az akkor már két éve létező Árpád fürdő téli bejáratához; oda pedig azt tervezték, hogy egy olyan hidat építenek, amin egy kocsi is át tud menni. Közben az ötletet elvetette a városi grémium. 1936-ban azonban ismét szóba került az állandó híd megépítése; Csaba Gyula városi mérnök a kor legmodernebb technológiáját álmodta meg: az új konstrukció készüljön vasbetonból! Így is történt. Már 1936 augusztusában kezdték el építeni, és novemberben megkezdődött az átkelés. (A számok: 87-en a voltak a 87 éves ex-építmény helyén, ugyanis az előző kishíd 1936-2023. között működött; by: Juhász Zoltán.)

Nem mellesleg amíg az építkezés zajlott, a régi fahíd ott maradt mellette, és zavartalanul zajlott a forgalom. Miután birtokba vehették a népek, az egyik alkalommal egy ember lóval ment át a hídon, ekkor a szembejövő diákok ijedtükben majdnem a vízbe ugrottak. Ez körülbelül olyan volt, mint ahogy a minap valaki autóval kelt át. (A lókötők az adott korban mindig egy körrel előrébb járnak: séta helyett lovaglás; bringa helyett kocsika.) Végül az utolsó etap a Bánszki utcai híd és gyalogos híd volt.

Minden állomáshoz tartozott egy-egy kvízkérdés, amelyekkel a szervezők a résztvevők tudását tesztelhették. A séta zárásaként az Alföld Quartet muzsikált a Réthy hídon.

 

További programok »

Friss hírek

Az utolsó másodpercekben csúszott ki a továbbjutás a Békéscsaba kezéből

A TAPPE-Békéscsabai Előre NKSE 24–24-es döntetlent játszott hazai pályán az Alba Fehérvár KC ellen a női kézilabda Magyar Kupa 4. fordulójában, ez pedig a versenykiírás szerint a vendégeknek kedvezett. A Fejér vármegyeiek pár másodperccel a vége előtt, Szabó Kitti sikeres büntetőjével harcolták ki a továbbjutást.
2024. december 21. 21:00
FEL