Megírtuk, Forgács Gábornak nyolcéves korától hobbija lett a jódlizás, ennek kapcsán az ismerősei rábeszélték, hogy induljon az 1972-es Ki mit tud?-on. A sikernek köszönhetően hamarosan előadóművész lett; 1975-től pedig két esztendeig a Békés Megyei Jókai Színház művésze volt.
– Gábor egy könnyed, elegáns ember volt, de a könnyedsége mögött nagyon sok munka volt – mesélte Bojczán István, a Jókai színház emlékezete. – 1976 januárja és májusa között négy darabban játszott. A Potyautast január 30-án, A három mamedet, amely egy gyermekdarab volt február 2-án, az Idegen gyermeket márciusban és a Kaviárt, amelyet Sík Ferenc rendezett, májusban mutatták be.
Hozzáfűzte, a Potyautas egyik főszereplője egy bőrönd volt, amelyet mindig más szereplő hozott ki és be a színpadra. Az egyik jelenet előtt egy színész azt mondta a műszakosoknak, hogy „Vajon Gabika hogyan reagál, ha trégersúlyokat teszünk a bőröndbe?” (Ezekkel a súlyokkal mozgatták a zsinórpadlást; körülbelül 15-20 kilósak voltak.)
– Forgácsnak még kint, a takarásban meg kellett volna emelnie a bőröndöt, de nem bírta el, így üres kézzel ment ki a színtérre és ahelyett, hogy lefagyott volna, kivágta magát. Mindenki arra készült, hogy „na, most mi lesz, de nem történt semmi…”. Eljátszotta a jelenetet, és kifelé még jódlizott is; óriási tapsot kapott. Lehet, hogy más megsértődött volna, hogy megviccelték, de ő könnyen átlépett a szituáción – emlékezett vissza.
