Egyre inkább egészségesebben étkezünk, vezet a reggeli és az ebéd

A hazai étkezési és főzési szokásokat, valamint újdonságként a konyhatechnológiához kapcsolódó attitűdöket mérte fel ismét a GfK Hungária átfogó kutatásban.

A felmérésből 1400 válaszadó online megkérdezése eredményeként jól kirajzolódnak a magyarok étkezési szokásaira jellemző tendenciák: az egészségtudatosság előtérbe kerülése, az információszerzés egyre inkább online csatornákra terelődéseés a konyha, illetve a technológiai innovációk megjelenése az étkezési és ételelkészítési szokásokban.

A magyarok 71 százaléka inkább rendszeresen étkezik, így a lakosság közel harmadára jellemző a étkezésére a rendszertelen étkezés. A legkevésbé a fiatalok (30 év alattiak) fordítanak figyelmet a rendszeres étkezésre, míg a leginkább kialakult rutinjuk – talán nem meglepő módon – a 60 év felettieknek van.

Hazánkban a legfontosabb étkezésnek a reggeli és az ebéd minősül. A magyarok közel háromnegyede nem hagyná ki a reggelit a napi rutinból, míg napi rendszerességgel ebédelni a magyarok 80 százaléka szokott.

Ugyanakkor a reggelizés a magyaroknak csak 6 százalékára nem jellemző. Az ebéd az az étkezés, ahol leginkább jellemző a meleg étel fogyasztása. Rendszeresen hideg ebéd fogyasztása csak minden 15. magyarra jellemző.

 

Illusztráció. Fotó: pexels

 

A vacsorák esetében már fordul a preferenciasorrend. Némileg többen vannak azok, akik a napi utolsó étkezésre inkább hideg ételt fogyasztanak, mint azok, akik meleget. Nem kis arányt képviselnek azonban utóbbiak sem, hiszen minden negyedik honfitársunk napi rendszerességgel fogyaszt meleg ételt vacsorára.

A magyarok kétharmada három vagy négy alkalommal étkezik naponta, minden 9. magyar viszont ennél ritkábban fogyaszt ételt. Vannak szép számmal ugyanakkor olyanok is, akik legalább 6 alkalommal étkeznek egy nap során, ők a vizsgált célcsoport 6 százalékát teszik ki.

 

 

A kétharmad fakanalat ragad

Főzni meglehetősen sokan szoktak. A magyarok közel 70 százaléka hetente több alkalommal is főzőkanalat ragad.

Rendszeresség terén a 60 év feletti hölgyek járnak az élen, akik közel fele napi szinten készít meleg ételt, míg ugyanez az arány a középkorú (30-49 éves) férfiak körében a legalacsonyabb, kevesebb, mint 10 százalék. A napi gyakorisággal főzők aránya Budapesten a legalacsonyabb, míg a vidéki városokban a legmagasabb.

Érdekes, hogy a gyakran főzők körében körülbelül ugyanannyian vannak, akik szeretik végezni ezt a tevékenységet, mint akik inkább nyűgnek és az idejük egy jelentős részét lefoglaló tevékenységnek élik meg.

 

Élelmiszervásárlás esetén a 4 legfontosabb szempontnak (sorrendben) az alábbiak bizonyultak: ízletes, egészséges, összetevők pontos feltüntetése és a megszokott, bevált termék, jó tapasztalatok.

 

 

Az internet lenyomta a szakácskönyvet

A változó szokásokra utal, hogy már többen keresnek recepteket az interneten, mint ahányan szakácskönyvekből tájékozódnak. Ugyanakkor minden harmadik válaszadó esetében a tévéműsorok is jelentős szerepet kapnak a tájékozódás során.

A jelenlegi kutatás újdonsága a konyhatechnológiákhoz kapcsolódó attitűdök vizsgálata, melynek eredményeként megállapítható, hogy egyre fontosabb tulajdonság a beépíthetőség, a több és hasznosabb innovatív funkciók, a smart-osodás és óriási kereslet mutatkozik a kisebb konyhai gépek iránt.

 

Képünk illusztráció!

 

Mára már az internet átvette az információszerzés vezető pozícióját, a válaszadók 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy konyhai gépek vásárlása esetén az interneten tájékozódik.

A konyhai gépek vásárlásánál a fontossági sorrendet a ’gép elérhető funkciói és tudása’ vezeti, ami egyértelműen mutatja a tudatos vásárlási attitűdöt. Összességében a magyarok hatoda tekinthető nyitottnak a konyhatechnológiai újdonságok iránt.

 

Forrás: Világgazdaság

Megosztás:

Címke: , , ,