Protestáns, 16. századi német gyökerekből indulva ekkor érkezett meg a legenda szerint Magyarországra a karácsonyfa állításának szokása. Ettől fogva egyre nagyobb népszerűségre tett szert, mígnem a 20. század közepére eljutott majdnem minden család otthonába, Vas megyétől Moldváig, falusi otthonoktól a városi polgárházakig.
A paraszti gyakorlatban legfőképpen a 20. század elejétől lett egyre népszerűbb a karácsonyfa nemesi, polgári hatásra, a katonák által is közvetített kulturális elemként.
A KARÁCSONYFA SZÉLES KÖRBEN VALÓ MEGISMERTETÉSÉBEN NAGY SZEREPET JÁTSZOTTAK AZ ISKOLÁK, ÓVODÁK, ÁRVAHÁZAK ÉS KÓRHÁZAK,
ahol már a 19. század folyamán állítottak karácsonyfákat. A paraszti karácsonyfát a termékenységet biztosító, a természet megújulását hirdető kivirágoztatott ágak, zöldágak, feldíszített termőágak előzték meg: így a Borbála-napi gyümölcsfaág vagy a Luca-napi búza. A zöld a téli sötétségben az eljövendő fényt, meleget szimbolizálta, és a gonosz távoltartását is szolgálta. A karácsonyfához kapcsolódnak a fa további, kereszténységhez köthető kapcsolatai is. Családfaként – Jessze ága – Jézus családjára is utalhat, a tudás fája értelemben pedig a paradicsomi fát idézi, amelyen tiltott gyümölcsként az alma függ. Az élet fája a termékenységet, az életet szimbolizálja.
A 20. század első felétől falun is egyre több fát díszítettek. A fenyőfák, borókák, illetve annak gallyai a gerendáról lógatva vagy állítva kerültek az asztal fölé vagy a tisztaszobába. A gerendára akaszthatták a fát a csúcsuknál vagy a tövüknél fogva is. Ha a fák álltak, egyszerű, kereszt alakban összeácsolt gerendatalpba illesztették őket.
Karácsonyfa-történelem
- 1535/36 – A LEGENDA SZERINT LUTHER MÁRTON FÁT ÁLLÍT GYERMEKEINEK
- 1604/05, STRASSBOURG – FENYŐFAÁLLÍTÁS (HITELES FELJEGYZÉS EGY UTAZÓ TOLLÁBÓL)
- 1660, HEIDELBERG – LISELOTTE PFALZI GRÓFNŐ GYERMEKKORÁBAN GYERTYÁS KARÁCSONYFÁKAT ÁLLÍTANAK
- 1765 – GOETHE DIÁKKÉNT MEGISMERI A KARÁCSONYFÁT, ÉS A WERTHER SZERELME ÉS HALÁLA CÍMŰ MŰBEN ÍR IS RÓLA
- 1814 – BÉCS – FELÁLLÍTJÁK AZ ELSŐ KARÁCSONYFÁT ARNSTEIN BANKÁRCSALÁD HÁZÁBAN
- 1815, BERLIN – WILHELM VON HUMBOLDT NYELVÉSZ, A BERLINI EGYETEM ALAPÍTÓJÁNAK OTTHONÁBAN FELÁLLÍTJÁK AZ ELSŐ KARÁCSONYFÁT
- 1819, BUDA – ÁLLÍTÓLAG JÓZSEF NÁDOR HARMADIK FELESÉGE, MÁRIA DOROTTYA ÁLLÍTJA FEL AZ ELSŐ FÁT BUDÁN
- 1824, KRISZTINAVÁROS – BRUNSZVIK TERÉZ KARÁCSONYFÁT ÁLLÍTTAT A KRISZTINAVÁROSI KISDEDÓVÓ INTÉZETBEN
- 1828 – BÁRÓ PODMANICZKY FRIGYES SZERINT ÉDESANYJA ÁLLÍTOTT ELŐSZÖR KARÁCSONYFÁT A BÁRÓ GYEREKKORÁBAN
- 1832 – KARÁCSONYFÁT ÁLLÍTANAK A NAGYSZOMBATI ÓVODÁBAN
- 1842 – A KARÁCSONYFA A LEGSZEGÉNYEBB BÉCSI CSALÁDOKNÁL SEM HIÁNYOZHAT EGY DREZDAI ÚJSÁG CIKKE SZERINT
- 1854 – ELSŐ SZÉPIRODALMI EMLÍTÉS JÓKAI MÓR A KOLDUSGYERMEK CÍMŰ NOVELLÁJÁBAN, AMELY A VASÁRNAPI ÚJSÁGBAN JELENT MEG
- 1850-ES ÉVEK MÁSODIK FELE – MADÁCH IMRE ALSÓSZTREGOVAI KASTÉLYÁBAN ÁLLÍTANAK KARÁCSONYFÁT
- 1857 – AZ 1849-ES EMIGRÁCIÓ TAGJAI AZ 1857-ES AMNESZTIA UTÁN HAZATÉRVE ITTHON IS ELKEZDENEK FÁT ÁLLÍTANI
- 19. SZÁZAD MÁSODIK FELE – A VÁROSOKBAN A POLGÁRSÁG KÖRÉBEN EGYRE JOBBAN TERJED A KARÁCSONYFA-ÁLLÍTÁS SZOKÁSA
- 1860-AS ÉVEK – PESTEN NAGY FENYŐFAVÁSÁROKAT RENDEZNEK
- 19. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADA – A FALVAKBAN ELŐSZÖR AZ ÉRTELMISÉG ÁLLÍT FÁT: PAPOK, JEGYZŐK, TANÍTÓK; AZ URADALMI CSELÉDEK SZÁMÁRA A FÖLDBIRTOKOS
- ELSŐ VILÁGHÁBORÚ – A KÖZÖS EZREDEKBEN A MAGYAR KATONÁK IS TALÁLKOZNAK VELE20. SZÁZAD ELSŐ FELE – AZ ÁLLÓ, FELDÍSZÍTETT KARÁCSONYFA ELTERJEDÉSE
- 20. SZÁZAD KÖZEPE – A KARÁCSONYFA SZÉLESKÖRŰ ELTERJEDÉSE. A KARÁCSONYFA ÁLLÍTÁSÁNAK SZOKÁSA EKKORA SZINTE MÁR MINDENHOVA ELJUT
Galéria
Forrás: blog.skanzen.hu
