Csütörtökön délelőtt feltették a táblát a Kisvendéglő a Hargitához étterem falára, amely azt hirdeti, hogy a hely ma a vidék vendéglője Magyarországon.
November 15-én jelent meg a Gault&Millau Magyarország 2017 étterem- és borkalauz. A Gault&Millau világviszonylatban a két legjelentősebb nemzetközi étteremkalauz egyike, amely a békéscsabai Kisvendéglő a Hargitához éttermet a vidék vendéglője címmel jutalmazta.
A Tavasz utcai épület alig pár évtizede omladozó, régi parasztház volt. Vincze János és felesége így vették meg, egy ideig ott laktak, felújították, majd sörözőt alakítottak ki benne. A kilencvenes évek felé, egy erdélyi túra közben jött az ötlet, hogy éttermet nyissanak, kitalálták a profilját is.
– Szerettük volna, hogy magyaros legyen, de mégis egy picikét más. Akkor gondoltuk ki, hogy próbáljuk meg Erdélyt megidézni a vendéglőben. Tulajdonképpen hazafelé jövet már a nevet is kitaláltuk a barátainkkal. Ez tizenhét éve volt, aztán neki is láttunk a megvalósításnak. Ez egy új terület volt a számunkra, sokkal nehezebb volt, mint a söröző működtetése, de belejöttünk és egyre mélyebbre ástuk magunkat benne – mondta Vincze János tulajdonos.
A vendéglőben a kezdetektől arra törekednek, hogy minőségi ételeket szolgáljanak fel egy Erdélyt idéző, rusztikus környezetben. A kínálatukhoz az alapanyagok egy részét helyben készítik. Metzger László, aki 17 éve a vendéglő konyhafőnöke, erre is odafigyel.
– Kezdetben kedvtelésből készítettük mi például a lekvárokat, savanyúságokat, aztán olyan egyedi ízeket, olyan egyedi dolgokat kísérleteztünk ki az ételeinkhez, amit egyáltalán nem találtunk meg a piacon. Ma részben magunkat látjuk el bizonyos mennyiségű savanyúsággal, lekvárral és hasonló termékekkel. Nem mindent mi készítünk, megkerestük, és folyamatosan keressük azokat a beszállítókat, azokat a kézműves műhelyeket, akiknek a színvonala megüti a mi mércénket – avatott be a részletekbe Metzger László.
A vendéglő étlapján mindenki talál ízlésének megfelelő ételt, és különlegességeket is kipróbálhatnak a vendégek. Az erdélyi ételek egy részét a mi ízlésünknek megfelelően kicsit átformálták, mert például itthon hiányolták a töltött káposztából a pirospaprikát. Ettől függetlenül az ízek és a hely berendezése Erdélyt idézi, és egyben az ott élő magyarok tiszteletét is kifejezi.
Vincze Jánosné tulajdonos, egyben a vendéglő „lakberendezője is. Mint megtudtuk, a falakon látható tányéroktól a szőttesekig, a székekig a berendezési tárgyak legnagyobb részét Erdélyben szerezték be.
– Az itt látható berendezések, használati tárgyak javarészt Erdélyben készültek. Erdélyi asszonyok hímezték a függönyöket, szőtték a pokrócot Korond fölött, Fenyőkúton, 1000 méter magasan, a székeket pedig Kalotaszentkirályon faragták. Ezeknek a tárgyaknak kisugárzásuk van, ezekben benne vannak azok a gondolatok, érzések, amelyeket a készítőik éreztek. Persze vannak itt olyan eszközök is, amelyek a családi örökségből származnak – jegyezte meg Vincze Jánosné, azokra a kannákra mutatva, amelyekben egykor vizet hordott a kútról.
Ahogy elmondták a most kapott díj is arra kötelezi őket, hogy a tőlük elvárható minőséget folyamatosan biztosítsák az ízeket és a környezetet illetően is. De kiemelték azt is, hogy nem az elismerésekért dolgoznak. Mindig az a céljuk, hogy aki betér a vendéglőbe, jól érezze magát, finomakat egyen, és elégedetten távozzon a kis jaminai Erdélyből.
