Kutyej Dániel célja, hogy egy új generációt inspiráljon és felkészítse őket a digitális versenyek világában.
– Hogyan viszonyulnak a szülők ahhoz, hogy a hivatásod mellett aktívan foglalkozol az e-sporttal?
– Országos szinten nagyon küzdünk az e-sport világán belül azzal a megítéléssel, hogy az e-sport rossz dolog. Alapvetően sokan úgy gondolják, hogy öldöklésre és agresszivitásra tanít, és rengeteg pejoratív kritikát kap. A valóság azonban egyáltalán nem így néz ki. Amit mindig hangsúlyozok a szülőknek, hogy először is tisztában kell lenniük azzal, hogy pontosan mivel foglalkozik a gyerekük a számítógép előtt. Lehet, hogy tiltott vagy sértő tartalmakat néz, vagy olyan játékokat játszik, amik nem valók még felnőtteknek sem. Azonban lehet, hogy például programozást tanul, vagy egy olyan játékot játszik, mint a Minecraft, ahol épít és alkot. Nagyon fontos, hogy a szülő tudja, mi zajlik a gyerek játékában, hiszen ez ugyanaz, mintha a délutánját a barátaival töltené, és a szülő nem tudná, mit csinálnak vagy éppen merre vannak. A gép előtt is a szülő felelőssége, hogy tisztában legyen a gyerek tevékenységével. Ha például League of Legend-sel, akkor a szülő tudja, mi az a játék, hogyan néz ki, mit kell csinálni benne. Nagyon érdekes látni, hogy én, mint lelkész, könnyen kapcsolódom a gyerekekhez, mert elmondhatják, hogy például a Clash of Clansből volt a hétvégén egy kupa, ahol 150 résztvevőből ő lett a 10. Én ennek örülök, mert tudom, mennyi kihívás van egy ilyenben. Sok szülő szeretné átélni a gyermeke örömét, de nem érti meg, ezért a gyerek nem szívesen mesél a játékról, és nem nyílik meg. Pedig, ha a gyerek elmondja, hogy „Anya, a foci meccsen rúgtam két gólt!”, azt a szülő már érti és örül neki, és ez óriási különbség.
– Milyen tanulságokat, értékeket tudsz továbbadni a fiataloknak az e-sporton keresztül, amelyek összhangban vannak a lelkészi munkáddal?
– Az e-sportban az a nehéz, hogy emiatt a befogadott vagy nem befogadott státusza miatt jogilag is kétséges, hogy sportnak számít-e. Itthon még nem fogadták el kellően, míg más országokban már igen. Izgalmas kérdés, hogy mi számít valódi teljesítménynek a sportban, erre van egy külön mérése a szövetségnek, az úgynevezett BARD-mérés. Ez azt vizsgálja, hogy az e-sportolóknak milyen kompetenciáik vannak, főként digitális képességekben: szem-kéz koordináció, finommotoros képesség, reakcióidő, memória és hasonlók. Ezekben kimutathatóan jobb teljesítményt nyújtanak az e-sportolók.
A békéscsabai kötődésű, tótkomlósi lelkésszel Hetyei Csenge készített interjút, amelyet bővebben ide kattintva olvashatnak.
Forrás: helloszulo.hu
