Durván elszálltak az építőanyag árak

2021. július 8. 14:17 | Erdei-Kovács Zsolt

Lassan nincs olyan hírközlő csatorna, amely ne számolt volna be az építőanyag-áremelkedésről és annak hatásairól. De mi a helyzet Békéscsabán? És mi lehet a megoldás? Utánajártunk.

Már az első körben érdemes leszögezni, hogy szerettük volna megszólaltatni a terület egy-egy szereplőjét, ám kevesen vállalták az interjút. Külön köszönet azoknak, akik rendelkezésre álltak és információkkal segítették tájékoztató munkánkat!

Turi József, az építőanyag-kereskedéssel és kivitelezéssel is foglalkozó Bonag Kft. munkatársa kijelentette: 21 éve dolgozik telephelyvezetőként, de a jelenlegi helyzethez még csak hasonlót sem tapasztalt.

 

Turi József 21 éve dolgozik telepvezetőként, de még nem tapasztalt hasonlót

 

– Az árak hullámzóan változnak, igencsak nehéz feladat a partnerek tájékoztatása – mondta, hozzátéve: kereskedőként azt kellene kommunikálnia, hogy folyamatosan, bármikor, bármi elérhető, ám az árajánlatokban csupán heti, bizonyos esetekben pedig csak napi árakat tudnak garantálni. Kifejtette: bizonyos termékeknél hiány tapasztalható, ami akár éves távlatban is jelentkezik. Speciális kőzetgyapot termékek esetében előfordul, hogy a megrendelés már csak 2022-ben teljesülhet.

Hozzátette, Békéscsabán nincsenek akkora beruházások, mint az ország más részeiben, a megrendelők többsége az állami támogatásokat igénybe vevő magánépíttetők köréhez tartozik. A részükről teljes bizonytalanság tapasztalható: számolnak, gondolkodnak, mérlegelnek és közülük sokan gondolják meg magukat vagy olyan extrém költségeket vesznek fel, ami aztán kétségessé teszi a végkimenetelt. Nem lehet tudni, mi lesz a hosszú távú következmény – ismertette.

Az áremelkedés a nehéz építőanyagoknál a legalacsonyabb mértékű: a szokásos, gyártói oldalról érvényesített növekmény mellé az utóbbi hónapokban 15-25 százalékos emelkedés társult, a polisztirol termékek esetében azonban már 60-80 százalékos árnövekedésről beszélhetünk. A legdrasztikusabb drágulás a villanyvezetékeknél figyelhető meg, ez most meghaladja a 100 százalékot, de a faanyagok esetében is hasonló mértékű az áremelkedés. A legnagyobb hátrány a legtöbb esetben a végfelhasználónál, vagyis az építtetőnél landol.

 

 

A szerződött munkákkal rendelkező vállalkozónak – ha nem tud vis maiorra hivatkozva kifarolni a beruházásból – nagyon jelentős mínuszból kell indulnia. Tapasztalható, hogy a vállalkozók megváltoztatják, visszavonják az ajánlataikat, amennyiben a megrendelő nem rendezi a plusz költségeket.

Nem az a kérdés tehát, hogy van-e munka, hanem az, hogy ki tudja megfizetni – összegzett a kereskedő-kivitelező cég telephelyvezetője.

 

A drágulás okai között elsősorban nemzetközi folyamatokat találhatunk

Szakemberhiány, anyaghiány, világjárvány – ezekből a közvetlen, illetve közvetett hatásokból egy is elég lenne. Az országok gazdaságai a pandémia okozta leállások után hirtelen újraindultak, még inkább felpörgött az építőipar, de más ágazatok is fellendültek. Az ágazatban a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások alatt is kiemelkedő maradt a kereslet, ezt az igényt igencsak megdobta az ipar újraindulása. Több országban indult lakhatást, lakásfelújításokat támogató program. Megnőtt a fa, az acél, a polisztirol világpiaci ára, Magyarországon jelentősen drágult a szakemberek bérköltsége, további kérdés pedig, hogy elérhető-e egyáltalán munkaerő, mert a vállalási idők és díjak is megemelkedtek.

Az okok között szerepel, hogy nemrég leégett a BASF ludwigshafeni vegyi üzeme. Ez ugyan csak egyetlen üzem, de olyan speciális termékeket gyártott, amelyekkel szinte egyedüli európai szállító volt – ezért európai szintű hiány alakult ki egy bizonyos vakolatgyártáshoz szükséges adalékanyagból. Ezen felül a márciusban hat napra a világ legmeghatározóbb hajózási útvonalán, a Szuezi-csatornán keresztbe fordult Ever Given óriáshajó balesete is érezteti még hatását. 

Ráadásul az USA "összeveszett" északi szomszédjával, Kanadával, így nem vásárolt a fő faanyagforrásától, inkább kiszippantotta az európai piacról a léceket. Ezért Európában duplájára, az Egyesült Államokban pedig az ötszörösére nőttek az árak.

 

Novák Katalin: a magyar kormány úgy döntött, hogy beavatkozik

Időközben több kormányzati szereplő is megszólalt, például Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter. Hangsúlyozta, az áremelkedés nem az otthonteremtési támogatások miatt van, nemzetközi jelenségről van szó. Elmondta: az otthonfelújítási támogatásként vagy kölcsönként felvehető 3-3,5 millió forint vagy a 10 millió forintos csok ma nem ugyanarra elég, mint fél évvel vagy akár egy-két évvel ezelőtt. Ez részben lehetne természetes, de ez a mérték semmiképpen nem az – tette hozzá.

 

 

Az elmúlt hetekben felvázolt lehetséges intézkedések között van a kivitel korlátozása, a regisztrációs kötelezettség, valamint az extraprofitadó és a hatósági árak bevezetése.

Herczeg Tamás, a térség országgyűlési képviselője szerdán délelőtt megkeresésünkre elmondta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal fokozott érdeklődést mutat a téma iránt, a gyártók, kereskedők közötti kartellezési lehetőséget szeretnék minimálisra csökkenteni. Önmérsékletre késztetheti a szereplőket az, hogy a hivatal a tisztességesnél nagyobb hasznot korlátozná, adott esetben büntetné. A kivitel, vagyis export korlátozása nem egy gyorsan meghozható intézkedés, több hónapon át tartó brüsszeli egyeztetés előzheti meg a tényleges megvalósulást.

 

Herczeg Tamás, a térség országgyűlési képviselője

 

Az extraprofitadó bevezetése lehetne a leggyorsabb kormányzati lépés, melynek részeként egyes esetekben a tisztességesnek nem nevezhető nyereségnél 90 százalékos adókulcs jelenhet meg – mondta.

 

A kormány arról döntött, hogy ideje lépni az ügyben

A kialakult helyzetről a kormányinfón is szó esett. A kormány úgy döntött, hogy az exportkorlátozás az uniós kötelező notifikációs eljárás miatt csak október elsejétől lép hatályba, addig is az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben szükséges regisztrálni több építőanyag, az acél, a vas, a szigetelőanyagok, a homok, a kő, a kavics és a sóder szállítását.

Ami az extraprofitadót illeti: egy bizonyos, a kormány által meghatározott szint (vagyis hatósági ár) feletti áron való értékesítésre kiegészítő bányajáradékot vezetnek be a 3 milliárdot meghaladó árbevételű cégek esetén. Kibővítik ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal jogkörét, az Építésügyi Minőségellenőrző Hatóság pedig azt vizsgálja, hogy a hiánycikknek számító, emiatt dráguló termékeket mivel lehet pótolni. Az intézkedések addig maradnak érvényben, ameddig a probléma fennáll.

További programok »

Gazdaság

Czomba Sándor: Jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér

Jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér. Nem volt egyszerű, de megszületett a bérmegállapodás a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
11:18
FEL