A fizetési meghagyásos eljárás (FMH) a 30 millió forint alatti pénzkövetelések pereskedés nélküli, gyors érvényesítésének legfőbb eszköze. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint évente hatalmas összegek forognak a rendszerben - hívja fel a figyelmet a szervezet a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Évente mintegy 400 milliárd forintnyi követelést érvényesítenek FMH keretében. A követelések több mint harmada banki hitelekhez és magánkölcsönökhöz kapcsolódik, 8%-a telekommunikációhoz, 8%-a építőipari és egyéb vállalkozási szerződésekhez, 7%-a adásvételekhez, 5%-a közműdíjakhoz, míg 3%-ban (kb. 10 milliárd Ft értékben) társasházak indítják a közös költséget nem fizetők ellen.
Az ügyek 94%-ában a kötelezettek nem vitatják a tartozást, így azok automatikusan jogerőre emelkednek. Mindössze az ügyek 5–6%-a alakul perré. Az eljárások háromnegyede 200 ezer forint alatti összegekre vonatkozik, és csak 5%-uk haladja meg az egymillió forintot.
Közjegyzők vs. bíróságok: Lassuló ügyintézés és tízmilliárdos állami pluszköltség
A fizetési meghagyásos eljárás 2010 júniusában került át a bíróságoktól a közjegyzőkhöz. A teljesen elektronizált rendszert a közjegyzők saját költségükön építették ki, amivel az eljárási idő a korábbi több hónapról vagy évről túlnyomórészben 1 napra csökkent.
A tervezett visszaszervezés a szakértők szerint óriási visszalépést és jelentős állami tehernövekedést jelentene:
-
Hosszú átfutás: A bírósági rendszer kiépítése várhatóan 5 évet venne igénybe.
-
Gigantikus költségek: A kiépítés 83 milliárd forintba, az éves fenntartás pedig 26 milliárd forintba kerülne az államnak – miközben a közjegyzők jelenleg állami támogatás nélkül, változatlan díjstruktúrával működtetik a rendszert.
-
Közvetett veszteségek: Az adóbevételek kiesése és az állami/önkormányzati szolgáltatók (pl. közműcégek) kintlévőségei miatt további mintegy 130 milliárd forintos állami hiánnyal kell számolni.
Dráguló hitelek, romló versenyképesség és befektetői bizonytalanság
A konferencián felszólaló szakemberek egyöntetűen a jogbiztonság és a gazdasági stabilitás veszélyeztetésére figyelmeztettek:
– Ha akár átmenetileg is leáll vagy elhúzódik a követelésérvényesítés, az a törlesztési kockázatok miatt növeli a hitelfinanszírozási költségeket és a hitelkamatokat. Az ügyek elhúzódása miatt az adósok késedelmi kamatterhei is magasabbak lesznek” – mutattak rá a szakértők.
A Magyar Követeléskezelők Szövetsége szerint a jogerős ítéletek alapján indított végrehajtások felfüggesztése és lezárt ügyek visszamenőleges újranyitása rendkívül rossz üzenetet hordoz a külföldi és hazai befektetők számára.
A végrehajtási rendszer megingása az ország versenyképességének romlásához és a bankrendszer leminősítéséhez vezethet.
A MOKK javaslatai a rendszer továbbfejlesztésére
A megszüntetés vagy átszervezés helyett a MOKK a meglévő rendszer korszerűsítését javasolja:
-
Személyazonosító adatok kötelező megadása: Már az eljárás megindításakor kötelezővé tennék az adós négy természetes személyazonosító adatának megadását, így elkerülhetővé válna a téves kézbesítés.
-
Célzottabb kézbesítés: A fizetési meghagyásokat az állandó lakcím helyett a tényleges tartózkodási helyre kézbesítenék a hatékonyság növelése érdekében.
