Dr. Pécsi Ágnes egyiptológus kereken 50 évvel ezelőtt, 1975 októberében járt először Egyiptomban. Közben öt évet élt is a transzkontinentális országban, majd hazaköltözését követően, a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem egyik alapító tagjaként, a hallgatókkal évente kétszer, tavasszal és ősszel is elutaznak a piramisokkhoz. Elmondása szerint leginkább a halállal kapcsolatos dolgok foglalkoztatják, főleg azért, mert az egyiptomiaknak derűs halálfelfogása van.
Megjegyzi, Egyiptomban, nemcsak az elmúlt években, hanem már a tavaszi utazásához képest is rengeteg változás történt. Legutóbb a tanítványaik Bartos Zoltán egyiptológussal egy felső-egyiptomi körúton, míg Ágnes egy ötnapos kairói körúton vett részt, mert az új múzeumokat akarta megnézni.
Forrás: dr. Pécsi Ágnes Facebook oldala
– Nemrégiben nyitották meg Kairóban a Civilizáció múzeumot, ahova átszállították a Régészetiből a múmiákat – meséli. – Azt hinné az ember, hogy a Régészetit kifosztották, pedig nem, mert nagyon sok jó dolog maradt ott is. Ráadásul a pincéből közel 60 tárgyat hoztak fel. Szakkarában szintén vannak újdonságok, többek között befejezték a Dzsószer piramis restaurálását. Azonfelül körülnéztünk a gizai nagy piramisban is.
A kik építették a piramisokat?, kérdésemre elmondja, közrendű szabadok; továbbá a nyáron elterjedt az a butaság, hogy a piramisok alatt városok vannak. Aláhúzza, az egyiptológusok feketén-fehéren, források alapján bizonyítják, hogy kik és mikor építették őket.
– A piramisoknak van egy magjuk, a piramismag, amiről nem tudjuk, hogy mekkora – fűzi hozzá. – Amikor a hallgatóim bemennek egy piramisba, arra kérem őket, a bejáratnál figyeljék meg, hogy egy darabig homogén sziklában mennek. Ez azt jelenti, hogy a piramisokat a közhittel ellentétben nem lentről építették fel, hanem a sziklaplatóba elkészítették a négyzetet, és onnan kezdték el lefejteni a követ. A legalsó, legszélesebb része az sziklamag, ami be van burkolva.
