– Ön mikor került kapcsolatba a labdarúgással, illetve a játékvezetéssel?
– Mint a legtöbb fiú, én is imádtam a téren a barátokkal játszani, a sport szeretete és a labdarúgás szeretete kisgyermek korom óta megvolt. Labdarúgóként NB III-as ifijátékos szintig, majd első osztályos felnőttjátékos szintig tudtam eljutni. Igazán nagy tehetségem nem volt a labdarúgáshoz, viszont nagyon szerettem volna ebben a közegben lenni, a labdarúgást valamilyen módon szolgálni, ezért 1997-ben játékvezetői vizsgát tettem. Ez jó döntésnek bizonyult mivel rövid időn belül országos kerettag lettem, NB I-es játékvezető voltam, illetve NB I-es mérkőzéseken többször részt vettem asszisztensként is a játékvezetők munkájában.
– Júliustól ön lett a szövetség Békés vármegyei játékvezetői bizottságának az elnöke. Hogyan jutott el idáig?
– Ennek megválaszolásához kicsit visszamegyek az időben. 1989-től 2008-ig Győri László tanár úr töltötte be az elnöki posztot a Békés vármegyei játékvezetők közösségében. Ő közismert, köztiszteletben álló pedagógusként dolgozott, korábbi FIFA-játékvezető, valamint az országos játékvezetői bizottság oktatási felelőse is ő volt. A halála után Hrabovszki András vette át az elnöki teendőket és látta el 16 éven keresztül, egészen 2024 júliusáig. Ez a két sportember nagy tiszteletű, nagy tudású szakember volt. Mindketten rengeteget adtak a Békés megyei játékvezetéshez, és egy nagyon stabil, kiszámítható, szakmailag megalapozott utat jelöltek ki a játékvezetők számára. Ez a 16 év zárult le júliusban, amikor a vármegyei igazgatóság felkérésére elvállaltam ezt a tisztséget. Nagy megtiszteltetés ez. A múltat tiszteletben tartva, nagyon komoly munka vár rám, és bízom benne, hogy a Győri László, illetve Hrabovszki András által kikövezett úton tudunk majd haladni a továbbiakban is.
– Beszéljünk részleteiben is arról, hogy játékvezetői szinten Békés vármegye mely osztályokban érintett?
– Kezdem a FIFA játékvezetőnkkel: dr. Csonka Bence ettől az évtől FIFA kerettagságba került, már több nemzetközi mérkőzést vezetett, nagyon bízunk benne, hogy szép sikereket tud elérni. NB I-es játékvezetőnk Andó Szabó Sándor ő is korábbi FIFA játékvezető volt és példaképe a Békés megyei játékvezetőknek. Az NB II-es keretben Lovas László, illetve Hanyecz Bence és Takács Tamás vezetnek mérkőzéseket. NB II-es asszisztensi keretben pedig Vrbovszki Pál és a frissen felkerült László István dolgoznak. FIFA asszisztenseink Albert István és Búzás Balázs, ők is számos nemzetközi mérkőzésre járnak szinte hétről hétre a világ számos pontján. NB I-ben működik Belicza Bence és Csatári Tibor, ők is nagyon szép jövő előtt állnak. Illetve számos NB III-as játékvezetőnk van. A megyei keretet illetően a megyei első osztály, illetve a kiemelt ifjúsági bajnokságok vezetése a csúcs. Fordulóról fordulóra 60 és 80 közötti játékvezetőre tudunk számítani.
– Arányait tekintve sok vagy kevés a játékvezető a megyében?
– Úgy fogalmaznék, hogy egyenlőtlen az elosztás. A déli és a keleti régiókban talán kevesebb játékvezetőnk van, a nagyobb városokban több játékvezetőt felvonultatni. Jellemzően a szombati napokat preferálják a klubok, ez a játékvezetők küldése szempontjából nehézséget jelent. Tehát a lényeget úgy fognám meg, hogy nem egyenlő a játékvezetők elosztása a megye különböző régióit illetően. Komoly fizikális megterhelést jelent a játékvezetőknek egy-egy mérkőzés levezetése, tehát olyan fiatalokat vagy aktív labdarúgást abbahagyó korábbi játékosokat keresünk, akik fizikálisan legalább olyan szinten vannak, mint a játékosok. Optimálisnak a 18-20 éves kezdést látjuk, ezt a korosztályt kellene megcélozni, ami egyáltalán nem könnyű. Viszont ebben a korban még inkább játékosként szeretnének komoly karriert befutni a fiatalok, pedig adott esetekben nagyobb sikereket is el lehetne érni a mi oldalunkon, mint a játékosként. Nagyobb probléma az is, hogy számos olyan nagyon intelligens, nagyon felkészült fiatalembert ismerünk jelenleg is, aki máshol tanul tovább, elhagyja Békéscsabát. Jellemzően ők nem jönnek vissza, ezt is valamilyen módon orvosolni vagy kezelni kellene.
– Vannak-e újdonságok a játékvezetés tekintetében?
– A lényeges szabályváltoztatások dömpingje lezajlott, az elmúlt 3-4 évben voltak olyan lényegi szabályváltozások, amelyek érezhetően módosították a játékot és a képét. Az idei évben inkább útmutatások és állásfoglalások érkeztek a nemzetközi szövetségtől, jellemzően a kezelések megítélése az a témakör, amelyben finomítások találhatók a szabályban. A var technológiát a megyei mérkőzéseken nem tudjuk alkalmazni. Láttunk olyan videofelvételeket, ahol egy alsóbb osztályú mérkőzésen a játékvezető kiment és mobiltelefonról visszamutatták neki az adott esetet. Ezt a fajta „varozást” mi nem igazán támogatjuk, és a szabály sem támogatja. Maga a var technológia egy nagyon kifinomult, precíz, nagyon összetett rendszer, amelyhez var-licence kell. A varnak a létjogosultságával kapcsolatban én nem szeretnék véleményt megfogalmazni. Az egyébként jól látszik, hogy a hibás kulcsdöntés és a mérkőzést eldöntő óriási játékvezetői hibák száma az egyértelműen csökkent ezzel. Ami még szembetűnő, az a játékosok reakciója az egy-egy ilyen varos döntés után. Máskor hatalmas reklamálások voltak, ez a var használatával úgy tűnik, hogy kezd egy kicsit kikopni a játékból. Amin itt érdemes lenne elgondolkozni, hogy gyorsabban szülessenek meg a döntések a var használatával, de ez nyilvánvalóan a szakemberek dolga. Egyébként az élvonalbeli játékvezetők nagyon komoly var felkészítésen vesznek részt, hétről hétre tréningjeik vannak.
– Hogyan lehet valaki játékvezető?
– Fontos, hogy szeresse a labdarúgást. Ha ez megvan, a tavalyi évtől kezdődően évente kétszer alapfokú játékvezetői tanfolyamot hirdetünk – jelentkezzen. Ez az MLSZ felnőttképzésének egy akkreditált, 40 órás képzése, amit el kell végezni. Nagyon komoly feltételek vannak, ezeket nyilván teljesíteni kell mind elméleti, mind fizikális szempontból. Ezek után pedig egy sikeres játékvezetői vizsgát kell tennie, ami egy írásbeli és egy szóbeli részből áll, utána pedig a területileg illetékes vármegyei igazgatósághoz, jelen esetben nálunk Békés megyéhez be kell jelentkezni, innentől kedve ezeket a játékvezetőket küldeni tudjuk a mérkőzésre. Nyilván kezdetben utánpótlás-mérkőzésekre, serdülő-mérkőzésekre vagy gyerek-mérkőzésekre, aztán pedig az alacsonyabb osztályoktól szépen lehet lépkedni tehetségtől és akarattól, felkészültségtől függően felfelé.
– Úgy fogalmazott, hogy azt az örökséget szeretné tovább építeni, ami az elmúlt évtizedek alatt az elődei felépítettek. Mik a tervei most a bizottság vezetőjeként?
– Nem szeretnék új irányt kijelölni, hisz azt már kijelölték az előttem járók. Ezen az úton haladva nagyon szépen fel lehet építeni egy szervezetet. Eredményesség szempontjából nekünk kulcskérdés az, hogy hány országos játékvezetőt tudunk delegálni az NB III, NB II, NB I osztályokba. Jelenleg 20 körüli ilyen játékvezetővel rendelkezik Békés vármegye. Ami a megyei labdarúgást illetően fontos feladat számunkra, hogy legyen annyi játékvezetőnk, amennyivel stabilan ki tudjuk szolgálni a játéknapokat. Illetőleg, hogy szakmailag olyan felkészült játékvezetőket küldjünk az adott bajnoki osztályokba, akik megbízhatóan, intelligensen kellő alázattal és tisztelettel tudják ezeket a mérkőzéseket vezetni. Úgy gondolom, hogy ezen az úton sok teendőnk nem lesz inkább finomításokra van szükség. Illetve a fiatalok bevonzása egy nagyon komoly feladatunk, azért jól látjuk más sportágak tekintetében is és nem csak a játékvezetésről beszélek, hogy az utánpótlásbázis megteremtése az egy érdekes és nehéz témakör.
-400x225.jpg)
