A tavaszi télben különösen fontos, hogy amennyire lehet, igyekezzünk megerősíteni az immunrendszerünket. A 7.Tv Spektrum című műsorában dr. Demjén János háziorvossal beszélgetett erről Zámbori Eszter műsorvezető. Dr. Demjén János a háziorvosi tevékenysége mellett rendszeresen tart az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat is.
– A nyugati orvoslás hogyan kapcsolható össze az alternatív gyógymódokkal?
– Manapság, mikor a bizonyítékokon alapuló orvoslás érájában élünk, tanulmányok tömkelege jelenik meg a nagy amerikai egyetemek kutatásaiban, amelyek felhívják a figyelmet, és bizonyítják, hogy bizony az életmód-változtatás rendkívül sokat jelent a jó közérzet elérésében, az immunitás erősítésében.
– És hogyan lehet összekapcsolni? Például kisebb településeken a háziorvosi praxisban hogyan lehet az embereket bevonni az alternatív gyógymódok használatába? Az időseket hogyan lehet meggyőzni az életmódváltásról?
– Bizalom kérdése. Lehet például egyszerű gyógymódot ajánlani: a D-vitamin szint normalizálásával, illetve emelésével jelentősen tudjuk növelni az immunitásunkat. Egy példa: egy 82 éves néni szinte egymás után kapta most az évben a tüdőgyulladásokat. Többet volt a szanatóriumban, mint otthon. Eszembe jutott, hogy őt jelentős életmód-változtatásra nem fogom tudni rávenni, viszont elkezdtem adni neki D-vitamint. És szinte mintha elvágták volna. Természetesen ilyenkor próbálom rábeszélni a betegeket, hogy több zöldséget, több gyümölcsöt fogyasszanak, és főleg nyersen. Ilyenkor, amikor persze több antibiotikum kezelésen esett át az ember, akkor érdemes a bélbaktériumokat is rendbe hozni. Ezzel is nagyon sokat érünk, és ezzel is rendbe tudjuk hozni az emésztésünket.
– Nagyon sokan próbálnak ügyelni az egészségükre, elkezdenek vitaminkészítményeket szedni tabletta formájában. Ön szerint melyik a jobb? Hogyha nem feltétlenül idényzöldségeket vásárolunk boltokban, vagy pedig az, hogyha ezeket a vitaminokat, tabletta formájában próbáljuk pótolni?
– Az a helyzet, hogy tabletta formájában nincs sok bizonyíték arra, hogy hatásosak lennének a vitaminok. Viszont hogyha például az ember megeszik 2-3 citromot, vagy citrusféléket, vagy hogyha mondjuk nincs erre pénze, akkor hordós káposztát, az sokat jelent. Ugyanis érdekes módon a hordós káposztába van a legeslegtöbb C-vitamin, adott mennyiségben nyolcszor több C-vitamin van, mint például a citromban. Hordós káposztával hihetetlen jól rendbe tudjuk hozni a C-vitamin szintünket, ez egy C-vitamin komplexum. Nem egy aszkorbinsav, ami a tablettában van. A természetes aszkorbinsav sokkal hatásosabb, és sokkal kisebb mennyiségben javítja a fehérvérsejtek élénkségét.
– Fontos, hogy igyekezzünk megelőzni a betegségek kialakulását. Háziorvosként önnek a praxisában milyen lehetőségei vannak erre? Mennyire lehet a betegekkel beszélni erről?
– A szükség sokszor rávezeti az embert. Hogyha például valaki az influenzaszezonban szinte állandóan beteg, elkap valami légúti betegséget, már kétsége van esve, akkor felkeres, és megkérdezi, hogy természetes úton mit lehetne tenni, hogy javítsa az immunitását. Ilyenkor már nem nehéz rávenni, hogy például zöldséget, gyümölcsöt legalább annyit fogyasszon, amennyit az Egészségügyi Világszervezet javasol. A magyar étrendben nem szokványos dolog túl sok zöldséget, gyümölcsöt enni, de ha legalább megközelítjük a 8-10 adagot, máris jelentősen javul az immunitásunk. Másik dolog, hogy sokszor a D-vitamin szedésére nehéz rávenni a betegeket. Ugyanis egyelőre nem köztudott, hogy a D-vitamin szedése jelentősen emeli az immunitást. Ezzel a filléres vitaminnal, hogyha megfelelő adagban szedik, egészen biztos, hogy meg lehet előzni, például az influenzát. Ezt tapasztalatból mondom. Számtalan betegem, akit sikerült rávennem, hogy szedjenek D-vitamint, mondjuk az r-es hónapok kezdetén, például október közepén, novemberben nagy adagban, ők elkerülték a téli betegségeket.
– Milyen adagban érdemes szedni a D-vitamint?
– Örvendek is, hogy három évvel ezelőtt volt konferencia, ahol a D-vitamin szempontjából a különböző szakmák egyeztettek. Ott nagyon szépen le volt írva, ahhoz, hogy az interferon, illetve a katelicitin gének, az antibiotikumos gének jól működjenek, ahhoz bizony el kell érni legalább 50 nanogramm per millilitert, ehhez pedig legalább 3-5000 egységet érdemes szedni ősszel-télen. Persze érdemes nyáron egy kicsit többet napozni, ha nincsenek olyan bőrelváltozásaink, amelyek ellenjavallják a napot. Nagyon sok ember ma indokolatlanul is fél a naptól egyébként.
– Hogyan kell jól napozni? Télen nyilván segítségül kell hívni a D-vitamin készítményeket. De nyáron hogyan kell jól élvezni a napot?
– Most a D-vitamin télben vagyunk. A D-vitamin tél nálunk körülbelül szeptember végén kezdődik, akkor már nincs elég UV-B, ami befolyásolhatná a bőrünket, hogy D-vitamin termelődjön. Ez tart egészen áprilisig. Tehát több ideig vagyunk D-vitamin télben, amiben sajnos legtöbbünk nem teheti meg, melegebb éghajlatra utazzon. Akkor D-vitamint kell szedni. Áprilistól pedig érdemes kihasználni a napot, a nem túl erős napot. Ha hozzászoktatjuk már a tavaszi naphoz a bőrünket, és nincs bőrelváltozásunk, ami ezt ellenjavallná, akkor szép lassan engedjük, hogy barnuljunk le. Nyáron, amikor jóval erősebb a nap, akkor is eltölthetünk háromnegyed órát, egy órát a napon. Persze nem 11-től 4-ig, vagy 3-ig. 11-től 4-ig erősebb az ultraviola sugárzás. Egyébként veszélytelenül napozhatunk, és legalább akkor a nyári hónapokban jelentősen felmegy a D-vitamin szintünk. Ha például a kerti munkában egy kicsit pirosabb lett a bőrünk, de még nem égtünk le, az alatt a nap alatt 30 ezer egység D-vitamin keletkezett a bőrünkben. Ezt persze nem tehetjük meg minden nap, de egy jó óra napozással 7-8000 egység D-vitamin keletkezik a bőrünkben. Ez azt jelenti, hogy mikor jönnek az r-es hónapok, addigra, szeptember végére már eléri 70-80-100 nanogramm per millilitert, ami nagyon-nagyon jó védettséget eredményez. Ez a védettség lassan október végére 40-30 nanogramm per millilitert, novembertől pedig érdemes D-vitamin tablettával kiegészíteni.
– Szó volt a vitaminhiányról, mi okozhat még problémát ilyenkor az immunrendszerben?
– A legnagyobb probléma valószínű az, hogy túl sokat vagyunk négy fal között. Indokolatlanul félünk a hidegtől. Ilyenkor fel kell öltözni, és ki kell menni. Ugyanis kimutatták, hogy minél többet vagyunk szabad levegőn, annál jobb az immunitásunk. A légúti nyálkahártyák sokkal jobban tudnak védekezni, hogyha sokat vagyunk kint. Az emberek felvilágosultabb helyeken bizony például csecsemőket jól felöltöztetve kiteszik a levegőre aludni, ezzel is sokat nyer, mert kint volt a szabad levegőn. Azt mondják, hogy azok a csecsemők, akik legalább négy órát vannak kint szabad levegőn, sokkal-sokkal ritkábban betegszenek meg, mint akik kettő vagy annál kevesebb órát töltöttek a szabad levegőn. Tehát ilyenkor érdemes az anyukáknak is résen lenni, és amikor egy kis idejük van, öltözzenek fel jól, öltöztessék fel jól a babájukat, és menjenek ki sétálni. Természetesen ritkán tudjuk megtenni, hogy egyszerre kiránduljunk négy órát, de hogyha csak fél óránként vagy óránként kint vagyunk a szabad levegőn, azzal már sokat értünk.
– Mi a helyzet a kicsit nehezebb testmozgással a hidegben? Hiszen a testmozgás is hozzájárulhat az immunrendszerünk erősítéséhez. Mennyire javasolt például hidegben futni, mozogni?
– Én azt mondom, amit csak tehetünk, szabad levegőn végezzük. Öltözzünk fel inkább jobban. Arra vigyázzunk, hogy a végtagjaink legyenek melegek. Ha a végtagjaink melegek, akkor úgy kell majd dozírozni a testmozgást, hogy lehetőleg ne izzadjunk ki idő előtt, és tudjunk minél többet kint lenni. Mindenkit lebeszélek ilyenkor télen az extrém erőkifejtésekről. Ugyanis hogyha kiizzad az ember, és kicsit többet van kint, akkor máris megfázott. Mindenféle mozgás amúgy, a séta, és ha valaki már hozzá van szokva a futáshoz, akkor a futás, vagy a joggolás is nagyon jól javítja a keringést. Minden, ami javítja a keringést, az javítja az immunitást is. Fontos, hogy a szabad levegőt be is engedhetjük. Hogyha megtehetjük, akkor résnyire hagyjuk minél huzamosabb ideig nyitva az ablakot, vagy csináljunk egy rést az ablakon. Már a modernebb ablakokban van is ilyen kis résre nyitható kis ablak, amit egész nap nyitva hagyhatjuk. Az, hogy a benti pozitív makro ionokkal, tehát a patogén ionokkal teli levegő szépen kicserélődik negatív mikroionokkal teli levegővel, az már jelentősen javítja a nyálkahártyánknak az egészségét. Ezzel pedig meg tudunk előzni számtalan betegséget.
– Az immunrendszerrel kapcsolatos előadásán a stresszről is szó volt. Mi a különbség az érzelmi és a fizikai stressz között, és ezt hogyan tudjuk megkülönböztetni saját magukon?
– Az érzelmi stressz, azt mondják, hogy a legnehezebben feldolgozható. Érdemes az embernek leülnie és elgondolkodnia azon, hogy negatív érzelmei vannak-e. Vannak-e olyan családi, vagy munkahelyi bántalmak, problémák, amelyeket nem tud feldolgozni. Van-e benne rosszallás, esetleg gyűlölködés – azt mondják, hogy minden negatív érzelem az immunitásunkat rossz irányba befolyásolja. Valószínű, hogy a keringés romlásával, már azzal, hogy a stresszhormonok szintje megemelkedik ilyenkor, gyengülhet az immunitás. A negatív érzelmek megemelik a stresszhormon szintet. Főleg a kortizol szintet, a noradrenalin, adrenalin szintet is egy árnyalattal. Iilyenkor kiszorul a végtagokból a keringés, és centralizálódik. Ezt még régebben úgy mondtuk, hogy retrosztázis. Azt nevezik retrosztázisnak, amikor a zsigeri, és a mellkasi szervek keringésileg túltengenek, ami jelentősen csökkenti az immunitást.
– Mit lehet ellene tenni azon kívül, amit említett, hogy leül az ember, és megpróbálja átgondolni, átértékelni azokat a hatásokat, amelyek érték?
– Elsősorban legyünk őszinték önmagunkkal, gondolkodjunk el ezeken a relatív érzelmeken. Egy pozitív gondolkodással próbáljuk rövidre zárni a negatív érzelmeket, és szabaduljunk meg tőlük, mert előbb vagy utóbb nemcsak keringésünket, hanem az immunitásunkat rossz irányba befolyásolják.
– Az immunrendszer mellett mit érint még az előadásain?
– Legközelebb az emésztésünk egészségéről fogok beszélni. Mind több bizonyíték van arra nézve, hogy egy rossz emésztés képes az egész szervezetünket rossz irányba befolyásolni. Például rengeteg autoimmun betegség bizonyítottan a rossz emésztésből indul ki. Sokszor, mikor jelentkezik egy Hashimoto kór, egy autoimmun pajzsmirigy gyulladás, vagy egy reumatoid artritisz, vagy valamilyen gyulladásos bélbetegség, kapkodunk, és spekulálunk, hogy honnan jött. Mind több bizonyíték van arra nézve, hogy egy helytelen emésztésből, helytelen táplálkozásból jön. Beszélek arról az előadáson, hogyan tudjuk az emésztésünket rendbe hozni. Hogyan tudjuk például az úgynevezett mikrobiomot, tehát a vastagbélben lakozó baktériumok tömkelegét rendbe hozni úgy, hogy a szanogén és egészséget előidéző baktériumok tengjenek túl. Hogyan tudjuk befolyásolni úgy a bioritmusunkat, hogy lehetőleg kerüljük el például a kiadós vacsorázást. Hogyan tudjuk, ha van akaraterőnk, esetleg átugrani a vacsorát, amivel rendkívül sokat érnénk. Ezt hívják amúgy szakaszos böjtnek. Erről van mindinkább bizonyíték, hogy az egész szervezetünk működését befolyásolja, például az inzulinrezisztenciát is 2-3 vacsora kihagyása. Ha 16 órát böjtölünk, akkor ezzel jelentősen javítjuk az inzulinrezisztenciánkat, és a hasi típusú elhízásunk is szépen csökken, valamint jelentősen javul az immunitás. Fontos az is, hogy tartsuk be az étkezések közötti időpontokat, igyunk elég folyadékot. Jó minőségű, egészséges vizet. Tanuljuk meg, hogy mikor ne igyunk, vagy hogy például ha eszünk, akkor mivel ne keverjünk. Ugyanis mondják, hogy a szezont a fazonnal keverjük, akkor ez bizony rosszat tesz. Például a zöldséget gyümölccsel. Az kifejezetten rosszat tesz az emésztésünknek. Hogyan tudjuk elkerülni, hogy puffadtak legyünk. Hogyan tudjuk elkerülni például a hasmenést vagy a székrekedést. Arról is szó lesz, hogy mozogjunk többet, hogyan étkezzünk úgy, hogy lehetőleg az életmóddal próbáljuk csökkenteni a magas vérzsír szintünket. Figyeljünk oda a lelki egészségünkre, ami természetesen nemcsak az immunitást, hanem az emésztést és a szívműködésünket is negatívan befolyásolja.
– Mennyire helytálló az, ha azt mondjuk, hogyha életmódot tudunk változtatni, az az immunrendszerünkre is jó hatással lesz, de ezen felül gyakorlatilag az egész szervezetünkre?
– Megdöbbentő statisztikák látnak napvilágot. Legutóbb olvastam, hogy ugyancsak nagy amerikai egyetemek tanulmányai bizonyítják, hogy például a szív-, és érrendszeri betegségek 92 százalékát meg lehetne előzni egyszerű életmódbeli változtatással.
