– Milyen érzés volt, amikor kiderült, hogy megkapja ezt az elismerő címet?
– Meglepetés volt számomra, hiszen a jelölésről sem tudtam. Azt sem tudom pontosan, hogy hány szavazattal nyertem, vagy hogy kik voltak a vetélytársak, hisz ez egy zárt rendszerben működő szavazás volt. Hangsúlyozom, hogy ez nem egy szakmai díj, itt gyakorlatilag a lakosság szavazatait veszik figyelembe. Megtiszteltetés és nagy örömömre szolgál, hogy ezt a címet most én nyertem el. A színészek szokták mondani, hogy ők a közönségnek játszanak. A hivatal is gyakorlatilag a lakosságot szolgálja. Úgy gondolom, hogy az az egyik legnagyobb elismerés, ha a lakosság mondja azt, hogy jól végezzük a dolgunkat.
– A Városi Polgármesterek Randevúját hogyan kell elképzelnünk? Miről szólnak ezek a rendezvények?
– Évente rendezik meg ezt az eseményt, ahová több mint háromezer polgármester kap meghívást. A fővédnök Pintér Sándor belügyminiszter úr, és általában a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős szakemberétől el is hangzik egy tájékoztatás. A Városi Polgármesterek Randevúján különböző előadók különböző aktuális témákban tartanak előadásokat, Velencén például dr. Dukai Miklós helyettes államtitkár úr értékelte az elmúlt évet és vázolta fel a jövő feladatait. Mocsai Lajos rektor úr pedig a Testnevelési Egyetem részéről az önkormányzatok és a sport kapcsolatát feszegette. Hangsúlyozta, miért fontos hogy a tömegsportot a városvezetők is ösztönözzék, támogassák. A hivatalos részt követően történt a helyettes államtitkár úr adta át a díjakat, majd lehetőség nyílt bárkivel az eszmecserére, én például a helyettes államtitkár úrral, illetve a rendezvénynek helyt adó Velence város polgármesterével is beszélgettem.
– Mit jelent a hétköznapokban az, hogy ön egy megyei jogú város jegyzője?
– A jegyzői feladat nagyon sokrétű. A lakosság ebből az egészből annyit lát, hogy a közgyűlésen ott ülök polgármester úr mellett és néha megszólalok, illetve talán még annyit, hogy ott vagyok a hivatalban, amikor a városházára bejönnek ügyet intézni. Találkozhatnak a jegyzővel akkor is, amikor választási ügyben intézkednek, hiszen a mindenkori jegyző a helyi választási irodának a vezetője is. Úgyhogy rendkívül szerteágazó a feladat. A hatósági ügyektől az önkormányzati ügyeken keresztül a közgyűlés előkészítéséig, a közgyűlési döntések végrehajtásának koordinálásáig, levezényléséig sokrétű a munka.
– Folyamatosan vannak változások, mennyire kell adott esetben továbbképeznie magát a jegyzőnek?
– A képzések folyamatosan zajlanak, folyamatosan részt kell venni újabb és újabb tanfolyamon. Közhely, de igaz, hogy jó pap is holtig tanul. Az új elemeket a magunkévá kell tenni, csak így lehet képben az ember. Kiemelném a kollégáim, a hivatalban dolgozó 209 köztisztviselő munkáját, és ezúton is szeretném nekik megköszönni a helytállást. Az, hogy egy Év Jegyzője elismerést megkaptam, tulajdonképpen azt is jelenti, hogy a hivatal kiválóan dolgozik. Természetesen jó az együttműködésem polgármester úrral, illetve jó az együttműködés a közgyűlés egyes tagjaival, akik támogatólag vagy kritikát megfogalmazva hozzájárulnak a munkavégzéshez.
– Melyek azok a feladatok, amelyekre nem is gondolnak azok az emberek, akik nem követik napról napra a hivatal munkáját?
– Számtalan belső ügy van, akár szerződések vonatkozásában is. A jogi helyzetek tisztázását a kollegáimmal szoktuk megejteni. Ilyenből nagyon sok van. De bármilyen probléma felmerülhet akár állampolgári kérelmekkel, kérésekkel, közterület-foglalással kapcsolatban is. Rendkívül szerteágazó ez a munka, hosszan lehetne sorolni azokat a feladatokat, amelyek a jegyző hatáskörébe tartoznak. Lényegében azok az ügyek, amelyeket az állampolgárok a hivatalban el tudnak intézni, gyakorlatilag mind a jegyzőhöz vannak telepítve, tehát a hatáskör a jegyzőé. A jegyző nyilván nem minden ügyben jár el személyesen, de a teljes hivatali munka a jegyzőhöz tartozik.
– Hogyan lett önből jegyző? Hogyan választotta ezt a hivatást és milyen út vezetett idáig?
– Viszonylag hosszú időt, körülbelül 10 évet töltöttem el a Magyar Államkincstárban, Békéscsabán, először a területi igazgatóságon, majd a regionális igazgatóságon. Innen kerültem át a megyei önkormányzathoz, ahol csoportvezetőként tevékenykedtem, majd ott is jegyzői feladatokat láthattam el. A 2014-es választásokat követően döntött úgy Szarvas Péter polgármester úr, hogy meghív erre a feladatra. Ezt örömmel vállaltam el, hiszen a 23 megyei jogú város jegyzője közül én lehettem az egyik. 2015 márciusában kezdtem a jegyzőséget a városházán. A kollégáimnak azt mondtam, hogy csapatban képzelem el a munkavégzést, és úgy érzem, ezt sikerült is megvalósítani. Egy rendkívül jó teamben tudok dolgozni, ami természetesen örömmel tölt el.
– Milyen kihívások várnak önre a közeljövőben?
– Október 13-án helyhatósági választások lesznek Magyarországon. Bár Békéscsabán, egy összeférhetetlenségi helyzet miatt jelenleg nem én vezetem a helyi választási irodát, hanem dr. Kiss Gyula aljegyző úr, ez nem jelenti azt, hogy én teljesen visszavonultam a feladatellátásról. Hiszen a jegyzői, és a Helyi Választási Iroda vezetői feladatok azért rendkívül sok ponton találkoznak, illetve összefutnak. Úgyhogy ez lesz talán az egyik legfontosabb következő pont. A választások után természetesen az alakuló ülés megszervezése, összeállítása és megtartása lesz fontos, amit majd a megválasztásra kerülő polgármester fog összehívni.
– Hogyan lehet minden egyes jogszabályt úgy betartatni, hogy közben a lakosság megelégedésére tegyen?
– Talán ez az egyik legnehezebb feladat. De talán az egyik szépségét is az adja ennek a feladatkörnek, hogy nagyon sokfelől, a lakosság részéről, a politikusok részéről, a képviselő-testület részéről érkező kéréseket úgy kell elintézni, hogy az a jogszabályoknak is megfeleljen. Ez adja az értelmét talán a jegyzői munkának.
– Mennyire határozza meg a jelenlegi elismerés az ön jövőbeni munkáját? Ad-e valami pluszt?
– Természetesen lendületet, vagy egyfajta nagyobb magabiztosságot ad az, hogy elismerik az ember munkáját. Egyéb tekintetben nem hiszem, hogy bármilyen változást eredményezhet ez a mostani díj.
