Az ugartyúkok Európa tőlünk délebbre eső részein költenek, hazánk a költőterület északi határa, az itteni állománya a legújabb felmérések alapján mintegy 20-30 párra tehető. A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül idén hat pár költött, három a Dévaványai-Ecsegi pusztákon, három pedig a Cserebökényi pusztákon.
A költési szezon április végén kezdődött. Dévaványa térségében az első költés mindhárom párnál sikeres volt, a fészkekben két-két fióka kelt ki. Az egyik pár a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont közelében, egy bivalylegelőn költött, így az ő életüket jól nyomon tudták követni a helyi szakemberek. Ők végül a kettő közül egy fiókát neveltek fel sikeresen. A másik két pár magas vegetációban költött, nem tudták optimálisan belátni a terepet, így arról sincs pontos adat, hogy hány fiókát sikerült felnevelniük, az biztos, hogy legalább egyet. A szülőpárok tartósan ott maradtak a fészek közelében a fiókanevelési időszakban is.
A látogatóközpont közelében költő ugartyúk-pár számára optimálisak voltak a feltételek, így másodszor is költésbe fogtak. A második fészekaljból származó utódok kirepülése után a pár harmadszor is tojást rakott. Az egytojásos fészekaljon a szeptember 21-i ellenőrzéskor még ült a tojó. A fióka optimális esetben szeptember utolsó napjaiban kel ki, további sorsa azonban kérdéses, ugyanis az ugartyúkok általában már október közepén útra kelnek déli telelőhelyeik felé. A fiatal madár akkor még legjobb esetben is csupán kéthetes lesz és még két hét múlva éri el a röpképességet, akkor viszont máris el kell indulnia a hosszú útra. Sőt, az is előfordulhat, hogy ha a szülők belső, biológiai órája korábban jelzi, hogy indulni kell, akkor a fészekben lévő tojást magára hagyják.
