A Kis-Sárréten 2003-ban észleltek az első rétisas költést a faj újbóli megtelepedését követően. Azóta a párok száma lassan emelkedett és az elmúlt években elérte a jelenlegi öt költőpáros állományt. A faj kötődik a vizes élőhelyekhez, amelyekben a térség bővelkedik, hiszen a Biharugrai- és Begécsi-halastavakon kívül az igazgatóság kezelésében több mocsár és vizes élőhely-rekonstrukció is található itt.
Fióka gyűrűzés után. (Fotó: Tóth Imre)
A téli időszakban távolabbi vidékekről, elsősorban Európa északi részéből is érkeznek a térségre rétisasok, amelyek között alkalmanként gyűrűs példányok is találhatók. Ezeket már több alkalommal is sikerült azonosítani, főleg a jégen, táplálkozás közben, erős nagyítású távcsövek segítségével. Hazánkban a faj gyűrűzése, különböző programok keretében már több évtizede folyik, de a Kis-Sárréten ebben az évben került sor rá először.
Május elején az öt pár közül négynél hajtottak végre gyűrűzést. A fészkekben egy párnál egy fióka volt, a többinél egységesen két-két fióka, koruk 6-7 hetes. Ezen kívül még két távolabbi párnál végeztek jelölést, ahol egy, illetve két fiókát sikerült jelölni. A program végrehajtásában segítségünkre voltak a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és az MME munkatársai is. A szakemberek bíznak benne, hogy a most meggyűrűzött fiókákat a későbbiekben valahol sikerül majd épségben viszontlátni, ezzel is hozzájárulva a fajról alkotott ismeretek bővítéséhez.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
