A következő európai parlamenti választásra 2019. májusában kerül sor. A választásról, Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról a 7. Tv Aktuális című műsorában Deutsch Tamás európai parlamenti képviselővel beszélgetett Szabó Rita műsorvezető.
– Manfred Weber lett a Helsinkiben tartott kongresszus listavezetője. Mekkora támogatást tudhat maga mögött a bajor politikus?
– November első napjaiban Helsinkiben tartotta az Európai Néppárt a kongresszusát. Az Európai Néppárt a legnagyobb párt az Európai Parlamentben, az Európai Unióban. Az európai kereszténydemokrata konzervatív polgári pártok együttműködése az Európai Néppárt. Ennek az együttműködésnek erős partnere, részese a Fidesz és a KDNP. A néppárt helsinki kongresszusán a Fidesz és a KDNP as 34 küldöttjével az ötödik legnagyobb küldöttcsoportot alkotta, a kormányzati pozícióban lévő néppárti tagpártok sorrendjében pedig a második helyen szerepelünk a CDU és a CSU mögött. Az Európai Néppárt kongresszusán a legfontosabb döntés az volt, hogy ki lesz az Európai Néppárt csúcsjelöltje. Ez a csúcsjelölti rendszer a legutóbbi, a 2014-es európai parlamenti választások előtt jött létre. Komoly viták előzték meg. A lényege, hogy az Európai Uniónak 3 alapintézménye van, az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság. Az Európai Parlament küldötteit az unió tagországaiban a polgárok közvetlenül választják, a tanácsban a 28, a brexit után a 27 európai uniós ország állam- és kormányfői képviselik az egyes tagállamokat. Őket is az adott tagállamok parlamenti választásain, vagy elnökválasztásán választják meg. Tehát az ő legitimációjuk is az európai választópolgároktól származik. Az Európai Bizottság tagjainak a személyére a kormányok tesznek javaslatot, az Európai Bizottság elnökét pedig az Európai Parlament választja meg. Ennek az intézménynek a tagjai, a vezetője nem rendelkezik közvetlenül az unió polgáraitól származó felhatalmazással.
– Ezen a helyzeten változtatandó döntött úgy az Európai Parlament, hogy azt ajánlja az európai választáson induló páneurópai, összeurópai pártoknak, hogy már az európai parlamenti választás előtt jelöljék meg, ki az a politikusuk, aki az Európai Bizottság elnökjelöltje lehet, ha ők szerepelnek a legjobban az európai parlamenti választáson, vagy nekik lesz a legtöbb képviselőjük az Európai Parlamentben. A néppárt csúcsjelölti pozíciója azt jelenti, hogy ha az Európai Néppártot alkotó pártok szerepelnek a legjobban jövő májusban, akkor Manfred Weber, a német Keresztényszociális Unió politikusa, az Európai Néppárt jelenlegi parlamenti frakcióvezetője lesz a néppárt európai bizottsági elnökjelöltje. Én ezt a döntést egy magyar szempontból pozitív döntésnek látom. Az Európai Néppárton belül különböző irányzatok rajzolódtak ki. Manfred Weber az Európai Néppárt kereszténydemokrata irányzatának a jelöltje volt. Ehhez az irányzathoz tartozik a Fidesz és a KDNP is. A riválisa, aki ugyancsak egy néppárti politikus, a volt finn miniszterelnök, Alex Stubb úr, aki az Európai Néppárt liberális, szélső-liberális irányzatának a jelöltje. A választáson 80 százaléka a küldötteknek Manfred Webert támogatta, és csupán 20 százalék Alexander Stubbot. Tehát azt lehet mondani, hogy az Európai Néppárt kereszténydemokrata irányzatát, elképzelését, programját képviselő politikus lett az Európai Néppárt jelöltje, ami nem jelenti azt, hogy az a Fidesz által régóta kezdeményezett, támogatott kereszténydemokrata fordulat bekövetkezett volna az Európai Néppártban, amit mi jónak látnánk. De egy biztos, hogy egy egyértelmű lépést tett ebbe az irányba az Európai Néppárt.
– Ön hogyan látja, reális várakozás, hogy ő lehet az Európai Bizottság következő vezetője?
– Reális, és amennyiben ehhez a csúcsjelölti rendszerhez más európai pártok is tartják magukat, – a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek, a kommunisták – akkor valóban az európai parlamenti választáson a legjobban szereplő összeurópai párt csúcsjelöltje lehet az Európai Bizottság elnökjelöltje. A felmérések azt mutatják, hogy az Európai Néppárt lehet a győztese összeurópai szinten az európai parlamenti választásoknak. Ne feledjük el, hogy a következő európai parlamenti választásra már az Egyesült Királyság, Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépése után kerül sor. 27 tagúvá válik az Európai Unió, az Európai Parlament létszáma lecsökken. 751 képviselője van most, 705-706 képviselője marad. Joggal tartom megalapozottnak azt a várakozást, hogy a Fidesz és a KDNP legalább annyi mandátumot tud szerezni a jövő évi európai parlamenti választáson, mint a legutóbbin. Tehát 12 mandátumunk lehet. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlamentben a magyar néppárti képviselők, mi fideszesek, KDNP-sek még nagyobb arányt képviselünk. Az Európai Parlament várhatóan legnagyobb frakcióján belül még komolyabb lesz a súlyunk, ezáltal komolyabb lesz a legnagyobb európai parlamenti frakció döntéshozatalára a befolyásunk. A néppárt frakcióvezetésének a tagja Szájer József képviselő úr, Járóka Lívia személyében az Európai Parlament egyik alelnökét mi adjuk. Korábban is már többen európai parlamenti alelnökök voltak, Surján László, Schmitt Pál. A következő európai parlamenti választás után jó esélyt látok arra, hogy a Fidesz befolyása, súlya a néppárton belül, és ezáltal az Európai Parlamenten belül is gyarapodni tud.
– Milyen részvételi arányra számítanak 2019-ben?
– Egy nagyon érdekes változás állt be a választási részvételeket illetően Európában és Észak-Amerikában is. Hosszú időn át tartott az a folyamat, hogy időről időre egyre kisebb volt a választási részvétel. Persze nagy különbségeket mutat egyes országokban, a politikai szokások azok eltérőek, de összességében csökkenő tendenciát mutatott. Ez az elmúlt fél évtizedben megváltozott. Csak két példát hadd mondjak. Most 2018 tavaszán, Magyarországon 70 százalékos nagyságrendű részvétellel zajlott a parlamenti választás, ami a korábbi parlamenti választásokhoz képest a részvétel növekedését mutatta. Néhány héttel ezelőtt volt az Amerikai Egyesült Államokban egy félidős szenátusi és képviselőházi választás. Itt általában 40 százalék alatti szokott lenni a részvétel. Most 50 százalékos volt, példátlanul magas, nagyon régóta nem volt ilyen. Ami azzal is magyarázható, hogy olyan problémák, gondok, bajok jelentek meg szerte a világon, és ezek közül a legtöbb embert érintő, az emberek figyelmét és aggodalmát is kiváltó jelenség, az illegális migránsáradat, ami nagyobb figyelmet fordít a politika felé. Tehát én azt gondolom, hogy a korábbi időszakhoz képest 2019-ben nagyobb lehet Magyarországon, és Európa szinte valamennyi országában a választói részvétel az európai parlamenti választáson.
– Milyen hatással lehet a választás eredménye az Európai Néppártra, illetve Magyarországra?
– Nem nehéz feladat megjósolni, hogy mi a legfontosabb kérdés, ami Európában is a választójoggal bíró polgárok, de akár a fiatalabb, a közélet iránt érdeklődőket is érdekli, érinti. Ez, ahogy említettem a bevándorlás problémája, az Európa felé milliós nagyságrendben áramló illegális bevándorló hullám. Nagyon világosan és egyértelműen látszanak a véleménykülönbségek. Jelen pillanatban az Európai Parlament egy bevándorláspárti politikusokból álló többséggel bír. Ma az európai állam- és kormányfők többsége bevándorláspárti politikát folytat. Egyelőre kisebbségben vannak azok a bevándorlást elutasító, az illegális migrációra nemet mondó, Európai Unió külső határait határozott lépésekkel megvédeni akaró elképzelések, amelyeket mi magyar polgárok támogatunk, és szükségesnek tartunk. Emellett kiálltunk a nemzeti konzultáción, népszavazáson, és a tavaszi parlamenti választás is ezt a közös álláspontunkat erősítette meg. A magyar kormány is ezt az álláspontot képviseli. Mi néppárti magyar képviselők, fideszes és KDNP-s képviselők is határozottan a migrációt, az illegális bevándorlást elutasító állásponton vagyunk. És Európa polgárainak egyre nagyobb része, minden felmérés szerint nyilvánvaló többsége ugyancsak ezt remélné a politikától. Végre határozottan lépjen föl az illegális bevándorlás ellen. Azt gondolom, hogy ez lesz az alapvető kérdés. Alapvetően alakulhat át az Európai Parlament összetétele. Megváltozhat az a helyzet, a bevándorlást végre az európai polgárok álláspontját meghallgatva és elfogadva, az illegális bevándorlást elutasító képviselők alkothatják az Európai Parlament többségét. Így tehát nagy a tétje az európai parlamenti választásnak, és jó néhány nagyon fontos döntés előtt áll az Európai Unió. Lássuk be, büszkék lehetünk Európa közelmúltjára. Ez egy sikeres kontinens, de a teljesítményünk egyre szűkül. A világ nagy gazdasági régiói, Észak-Amerika, Európa, és az ázsiai gazdasági régió versenyében sajnos a harmadik helyre szorultunk. Tehát lenne mit erősíteni Európa teljesítményén. Így azt tudom elmondani, hogy sok szempontból alapvető tétje van a 2019-es európai parlamenti választásnak. Lesz-e egy olyan többség az európai döntéshozatalban, amelyik végre határozott nemet mond a bevándorlásra. És lesz-e elég erő, bátorság, gondolat arra, hogy Európa újra egy erősödő pályára álljon.
