Dénes József Béla: Segítene a növényeinken a hófedés

 

Aggódtak a gazdák az elmúlt hetekben tapasztalt, az ilyenkor szokásosnál sokkal melegebb időjárás miatt. Rügyezni kezdtek a fák, kinyíltak a hóvirágok a tavasziassá vált időben. A mezőgazdaságnak nem kedvez a szélsőséges januári hőmérséklet. Hogy miként érinti a tavaszias január a gazdákat, arról a 7.Tv Aktuális című műsorában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Szervezete részéről Dénes József Béla szántóföldi növénytermesztési és beszállító-ipari osztályvezetővel beszélgetett Szabó Rita műsorvezető.

 

– Mennyire megszokott, hogy januárban ilyen meleg, ilyen tavaszias időjárás legyen?

 

Legnagyobb sajnálatunkra az utóbbi esztendőkben többször is előfordul ilyen. Úgy tűnik, hogy enyhe telek vannak mostanában. Ez azért szokatlan, hiszen szokott ilyenkor jóval hidegebb is lenni. Nagyon várnánk egy kis hófedést, sokat segítene növényeinken. Amikor ilyen meleg van, a kártevők előjönnek a talajból, és nyilván fokozottan aktívak. Tapasztalataink szerint azért még ilyenkor nincs nagy vész, de ha azt érzékelik a rovarok, kártevők, hogy folyamatosan melegebb az időjárás, akkor fölső talajrétegekbe jönnek. Ha nem lesz nagyobb hideg, akkor komoly kártételeket tudnak később tenni a növényekben.

 

– A kártevőkön túl milyen gondokat okozhat a korán érkezett meleg?

 

A gyümölcsösökben nagyon nagy problémákat tud okozni. Az őszi gabonákban, a búzában, árpában annyira nem, de a repcénél lehet gond. A múlt esztendőben korán elvetette repce itt-ott óriásira megnőtt, amit a meleg segít. Azt érzékeli, hogy jön a tavasz, és indul a virágzás felé. Mondhatná az ember, hogy áprilisba akár vágni is lehet a repcét, persze ez nem így lesz, de most azoknak a repcés gazdáknak jobb, akik később vetettek, és elvégezték azt a megfelelő védelmet, amit kell. Bár én azért úgy gondolom, hogy a gazdák többsége elvégezte ősszel a szükséges feladatokat és megoldotta a rovarvédelmet. Számíthatunk rá, hogy esetleg rovarvédelemre jóval korábban lesz szükség, mint más években.

 

– Melyek azok a kultúrák, amelyek bírják a szélsőséges időjárási körülményeket? Legyen szó akár korán érkezett, és elég nagy melegről, vagy pedig hirtelen jött fagyásról, lehűlésről.

 

 

Már olyan fajtákkal dolgoznak a gazdák, amelyek meglehetősen jól tűrik a szélsőséges időjárást. A fagytűrő-képességük, és a meleg-érzetük is jobb a mostani kultúráknak. A kalászosoknál, búzánál, árpánál nincsen ilyen jellegű probléma. Ha időben vetettek és megfelelő a tápanyag-ellátottság, akkor a kalászosokkal nem igazán lesz gond, nyilván a csapadék még egy nagyon fontos tényező. Januárban a repce kerülhetett veszélybe. Pontosan azért, mert a meleg a korai virágzást elősegítette. Ha a felmelegedés után hirtelen lesz egy nagy fagy, azt nagyon meg fogja sínyleni a repce, hiszen előrehaladott állapotban van. A repcének az a jó, hogyha talaj-közeli állapotban, megerősödött szárral megy neki a télnek. És hogyha most ezzel a meleggel mondjuk fölnyurgul a növény, akkor az problémákat okozhat.

 

– Hogyan tudnak védekezni a gazdák a hirtelen jött időjárási változásokhoz? Egyáltalán tudnak-e védekezni?

 

Inkább csak ősszel, a talaj-előkészítések, egyebek során, meg az időben történő vetéssel, tápanyag-kijuttatással tudnak védekezni. Télen és tavasszal sajnos ki kell várni, hogy mi fog történni. Amint a talajállapot engedi, akkor viszont oda kell tenni azokat a megfelelő műtrágyákat, amelyek a növény további fejlődéséhez szükségesek. Tehát mintegy erősíteni kell a növényt. Amit ősszel nem végeztek el, azt ebben az időszakban már nem igazán lehet. Még tehetnek egyet, tréfásan mondanám, menjenek a templomba, és imádkozzanak. De mást nemigen.

 

– Az előrejelzések szerint lehűlés jön. Említette, hogy a fagy is okozhat gondokat.

 

Ha ez tartós, egyidejű fagyást jelent, akkor azt jobban kibírja a növény. A kalászosoknál az szokott a probléma lenni, hogyha sok ilyen alkalom van. Sok felmelegedés, sok fagy. Ilyenkor ugyanis a faggyal a talaj felszíne emelkedik, és kicsit megtépi a gyökeret, ez esetleg okozhat a későbbiekben gondot, kifagyásokat. Erre nem olyan sok esély van, mert a mostani időjárásnál van egy hideg periódus, aztán meleg periódus, és gyorsan itt a tavasz. Ami nagyobb gondot jelenthet, az egy nagyon késői fagy, ami akár áprilisban bekövetkezhet.

 

– Hosszú távon milyen problémát okozhat egy késői fagy?

 

– Ez olyan gondokat tud okozni, hogy egyrészt a növényi állomány csökkenhet, másrészt ez bizony a termőképességen is meg fog látszani. Tehát ha ilyen kár éri a növényeket, akkor nyilván kevesebb termést fogunk betakarítani.

 

– Lehet arra számítani, hogy befolyásolja a felvásárlási árakat az időjárás?

 

Ez egy összetett kérdés. A 2017-es év például meglehetősen aszályosra sikeredett, különösen Békés megyében, ahol sok helyen éppen csak elérte a 400 millimétert. Ráadásul a vegetációs időszakban kevés csapadék volt, a téli felhalmozott csapadék inkább csak az utolsó három hónapban érkezett meg. Ez feltöltöttségi szempontból jót jelent a növényeknek, hiszen nagyon fontos, hogy elegendő vízhez jussanak, mert akkor tudnak megfelelő tápanyagokat fölvenni. Nyilván a szélsőséges időjárás terméskieséssel jár. Ha kevés a termés, akkor pedig emelkednek az árak, mert keresettebbé válik a növény. Ha sok a termény, akkor meg sajnos a másik véglet, csökkennek az árak. A kalászosoknál nem igazán várhatók áremelkedések, még akkor sem, hogyha terméscsökkenés van, hiszen óriási világkészletek halmozódtak fel. Nekünk a belső felhasználás lenne egy fontos.

 

– Milyen évre készülnek 2018-ban?

 

Ahol már eleve aszállyal indulnak, ott, nyilván ha erre még jön egy második aszályos esztendő, azt nagyon meg fogják sínyleni a növények. Még mindig kevés ez a csapadék. Ha mondjuk a Körösök vidékén és az alacsonyabban fekvő részeken megjelenik a belvíz, az többé-kevésbé azt is jelenti, hogy megfelelő a csapadékfeltöltöttség a talajban.

 

 

Megosztás:

Címke: , , ,