– Az elmúlt években látott lelkesedésünkből még mindig bőven maradt. Nem fáradtunk el a télen, így a környék méltán híres, szeretett lovával, azaz drága Tardisunkkal és barátainkkal ismét maskarába bújva felkerekedünk, hogy temessük a telet – mondta Nógrádi Csilla. Persze halkan hozzátette, mivel holnap némileg hűvösebb lesz, olyan, mintha egy kicsit visszacsalogatnák a zordabb időket.
Faun, Tardis, Csilla – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Az ötletgazda évekkel ezelőtt álmodta meg, hogy a szabad ég alá hoz egy olyan közösségkovácsoló programot, amelyen az ismeretlenek percek alatt régi barátokként beszélgethetnek. Ehhez persze hozzátartozik a vonulást megelőző, gyülekező bő félóra. Amely kvázi egy állatsimogató, hiszen jó néhány kisebb és nagyobb, csípős és dorombolós kedvenccel találkozhatnak az emeletes házban lakók.
– Dani nyolc hónaposan már inzultált állapotban van, Viki azonban egy hónappal fiatalabb. És hát a fiú már huncutkodna, míg a kislány nem – mesélte Csilla. Az említett két tollas illető még baba liba korban van, akiket a gazda pedagógusnapra kapott. Noha Dani még fiatal, de már rendre megkalapálja a baromfiudvar körül ólálkodó cicákat.
Galéria
Közben a színes csapat – bohóc, Münchhausen báró, iskolások, határvadász, lovag, kecske, Bereczki Gábor, aki Bereczki Gábornak öltözött – már javában készült az útra, amit a szokásos csoportkép leexponálását követően meg is kezdtek. Ezúttal a cukorkák helyett baracklekváros fánk volt az útravaló.
Nem csoda, hogy a következő kanyarban, már az Ormay soron mind elfogyott.
