A táborba a teljesség igénye nélkül Békéscsabáról, Gyuláról, Orosházáról, Szolnokról, Szarvasról, Dobozról, Kötegyánból, Medgyesegyházáról, Kétsopronyból, Zsadányból, Nagyszalontáról, Mezőberényből és helyből is érkeztek gyermekek.
Kotler Zalán, jobbról a második – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– Az első nap egy kicsit furán éreztem magam, mert számomra sok ismeretlen ember érkezett a táborba, ezzel szemben már kedden új barátokra tettem szert – mesélte a szolnoki születésű, 14 esztendős Kotler Zalán, aki ötéves kora óta él a diabétesszel. Elmondása szerint minden program fantasztikus volt, különösen a medencézés tetszett neki a legjobban.
A tábor területén számos helyszínen zajlottak a színesebbnél színesebb történések. Volt étel- és mézfogyasztó pont (az előbbiél tételesen ki volt számolva, hogy egy-egy termék, grammra pontosan mennyi szénhidrátot tartalmaz). Lehetett beöltözni, fotózkodni vagy egyszerűen csak ott lenni, beszélgetni és főként barátkozni. A nap sztárja Csipke kutyu volt, illetve a Cukorbeteg Barbie baba.
Cukorbeteg Barbie baba – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– A gyermek diabéteszgondozás során nagy jelentősége van egy ilyen táboroknak, hiszen ilyenkor kötetlen környezetben a gondozótól távol, de mégis egészségügyi szakszemélyzet biztosításával tölthetnek együtt a gyerekek élményben gazdag napokat – mondta dr. Kolozsi Anita gyermekendokrinológus adjunktus, a békéscsabai kórház gyermekosztályának részlegvezetője. – Ezekben a napokban játékos tanulás közben néhány napra elfelejthetik, hogy milyen nehéz hátizsákot cipelnek a hétköznapok során.
Hozzáfűzte, minden évben nagyon kreatív, sokszínű programot állítanak össze. A különböző mozgásokon túl, Gyulán golfozhattak a gyerekek, játszóházaztak, medencéztek, habpartiztak, illetve kézműves foglalkozásokon vettek részt. Valamint bevonták őket a terítésbe, illetve az ételek elkészítésébe is, hogy ismerjék meg a szénhidrát számolást.
Szombati Andrea, Oláh Ferenc és dr. Kolozsi Anita – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– Az egyesület táborába ezzúttal szülőként érkeztem, hiszen nem túl régi a diagnózisunk: májusban derült ki, hogy a nagyfiam 1-es típusú diabéteszes – fogalmazott Szombati Andrea, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. – Nyilván először sokkoló ezt hallani, hiszen ez nemcsak egyszerűen egy testi probléma, mint ahogyan más betegség esetében sem így van ez, hanem van lelki oldala is. Minden betegséget el kell fogadni, meg kell élni, minden testi baj terheli a lelket is.
Megemlíti, gyakorlatilag az egész háztartást át kellett szerezniük; meg kellett tanulniuk, hogy gyermekük milyen ételeket fogyaszthat – abból mennyit, és mikor eheti meg azokat.
Galéria
– Gyakorlatilag rengeteg mindent tanultunk, nemcsak a kórházban, hanem az egyesület tagjaitól, az egyesületet működtető főorvosnőtől is. És nagyon örülök, hogy itt olyan szülőkkel találkozhatok, akik szintén diabétesszel élnek, hiszen ez erőt ad ehhez a változáshoz.
A mindennapokban az Együtt DiabetESZESEN Egyesület adja az egészségügyi hátteret is a Békés Megyei Központi Kórház békéscsabai kórház gyermekosztályának részlegén – Fotó: Such Tamás / behir.hu
