Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a szívinfarktusos megbetegedések és halálozások száma Magyarországon – hangzott el a debreceni kardiológiai napok keretében tartott sajtótájékoztatón.
Édes István kardiológus professzor kiemelte: míg az 1990-es években évente 15 ezren haltak meg szívinfarktusban, jelenleg 5-6 ezren haláloznak el évente ebben a betegségben. Csanádi Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem (DE) kardiológiai és szívsebészeti klinikájának igazgatója szerint a szívkatéteres laboratóriumok országos hálózatának kialakítása nagyban hozzájárult az eredményekhez, de további javulást jelentene, ha a betegek gyorsabban hívnának mentőt és fordulnának szakemberhez.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar emberek az infarktus tüneteit tapasztalva nem hívnak azonnal mentőt, sokat várnak, hogy majd történik valami, pedig a szívizom gyógyítása szempontjából az idő fontos tényező – magyarázta a professzor. A debreceni kardiológiai klinikán évi 600-700 akut infarktusellátás történik, az ambulanciájukon közel 40 ezer beteg fordul meg egy év alatt – fűzte hozzá Csanádi Zoltán professzor.
A cél a tapasztalatcsere és az új eredmények ismertetése
A most huszonharmadik alkalommal megrendezett debreceni kardiológiai napokon mintegy 800 szakorvos – kardiológus, belgyógyász és háziorvos – vesz részt. Egyebek mellett áttekintik az iszkémiás szívbetegségek új megelőző és terápiás lehetőségeit, illetve az előző év nagy európai és amerikai kardiológus kongresszusain ismertetett legfontosabb új eredményeket.
Vezető halál okká válhatnak az iszkémiás szívbetegségek
Iszkémiás szívbetegségek (ISZB) néven foglalják össze azokat a kórállapotokat, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása játszik fontos szerepet. A fejlett államokban az iszkémiás szívbetegségek évtizedek óta vezetik a halálozási statisztikát. S bár a heveny kórformák, mint például a szívinfarktus okozta halálozás némileg csökkent, eközben megnövekedett a krónikus megbetegedések, mint a szívelégtelenség gyakorisága. A WHO előrejelzése szerint az ISZB 2020-ra már nemcsak a jóléti társadalmakban, hanem a harmadik világ országaiban is vezető halál okká válhat.
Forrás: MTI, hirado.hu
